Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » Bevállalnátok a helyemben...

Bevállalnátok a helyemben most a második gyereket?

Figyelt kérdés

Eredetileg 2-3 gyerkőcöt terveztünk, kicsi korkülönbséggel.

Az első most 8 hónapos, és a párom már nagyon szeretné, hogy jöjjön a következő.De én elbizonytalanodtam.

Nincs semmi segítségem, a szüleink messze laknak.A párom se segít semmit a gyereknevelésbe, de még a háztartásba se.Közel állok a depresszióhoz, gyakran úgy érzem, nem bírom tovább...

Anyagilag éppen hogy megengedhetjük.Szépen feltudnánk nevelni a második (talán még a 3.)gyerkőcöket is, telne mindenre, ami kell, új ruhákra,de extrákra, drágább játékokra már nem.Ami nekem még visszatartó, hogy albérletbe lakunk.A férjem fizetése jó, de a munkahely nem biztos.

Most neki kellene állni a babaprojektnek, hogy időbe megszülessen, és a gyed szempontjából jól járjunk.

Már minden napos téma ez nálunk, minden nap szóba hozza a férjem, annyira szeretné...

De eggyel is nagyon nehéz,kevés a türelmem, már szinte minden nap bőgök, amikor délután alszik a pici, annyira nem birom, fáradt vagyok..És ha még egy lesz, talán meg is őrülök(leszámítva, ha jó baba lesz:))Nem tudok sehova elmenni a baba nélkül, mert nincs ki vigyázzon rá, a férjem reggeltől késő estig dolgozik minden nap.Úgy érzem nem kapok levegőt, nem sokáig bírom ezt az összezártságot.

Édesanyám ugyanebben a cipőbe járt, nem volt segítsége, teljesen kikészült,türelmetlenné vált, mindig rajtam és a testvéremen csattant..(de ennek ellenére szép gyerekkorunk volt:))Ez a rossz példa előttem szintén visszatart.

Mindig arra vágyott a férjem is, és én is, hogy együtt nőjjenek fel a gyerekek,és ebből a szempontból sürget az idő.De ha ezt érzem, beszabad így vállalni?


2010. nov. 10. 11:30
1 2
 1/18 anonim ***** válasza:
0%
Nem nem szabad.
2010. nov. 10. 11:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/18 anonim ***** válasza:
sztem sem, anyu 3 gyereket nevelt szóse róla a legjobb anya a világon de sose mosolyog türelmetlen és hulla... peig én vagyok a 18 éves legfiatalabb NE VÁLALAD BE! késöbb rér
2010. nov. 10. 11:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/18 anonim ***** válasza:
szia.sztem sem vagy még kész egy újabb babára.ugyan ilyen cipőben vagyok én is mint te.én sem tudok sehova sem menni egy aprócska kis faluban lakunk ahol csak egy bolt van.5 km-re van a város persze ahozz autó kell amivel a Párom jár dolgozni.Semmi segítség.Jó nekem ha tud sokat segít a Párom tényleg a lányunkkal is bármit megcsinál.egy szó annyi panaszom nem lehet rá.Én azt tervezem h a tesó elött 1-2 évet szeretnék dolgozni és utana jöhet.nekem abban szerencsém van h a Párom nem nyaggatt.mindketten ugy érezzük h 4-5 év míg jön az újabb baba de akkor is csak 1.nem tervezzünk 3-at.én azt tanácsolom h beszéld meg ezt a Pároddal h mit érzel.kitartás.(Közel)9 hós kiscsaj anyuja
2010. nov. 10. 11:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/18 anonim ***** válasza:

Nem szeretnék ismeretlenül ítélkezni a férjedről, de miért is szeretne máris még egy gyerkőcöt? Azt írod, egyáltalán nem tud részt venni a gyereknevelésben, semmit nem segít a háztartásban sem. Ha az elsővel sem tud sok időt tölteni, akkor miért szeretne máris még egyet?


Amit leírtál, az alapján úgy tűnik, hogy TE nem szeretnél egyelőre másodikat. Semmiről nem vagytok lekésve. Ha vártok még 1 évet is, akkor sem lesz túl nagy a különbség a gyerekek között. Viszont neked valószínűleg könnyebb lesz, nem leszel olyan kimerült. Hátha addigra a férjed munkája is biztosabbá válik, vagy kevésbé lesz leterhelt.


Mindenképpen mesélj neki arról, neked mennyire megterhelő már egy baba is az ő és mások segítsége nélkül. Próbáld megértetni vele, milyen nehéz lenne egy másfél évessel és egy újszülöttel neked tök egyedül.

2010. nov. 10. 11:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/18 A kérdező kommentje:

Azzal nyugtatom magamt, hogy csak az első 1-2 év lenne nehéz, utána már könnyebb lenne.Csak azt nem tudom, hogy azt az 1-2 évet, vagy pár hónapot hogy vészelném át.Talán még én sem vagyok rá felkészülve.

A férjem és az ő testvére között több év van, nem együtt nőttek fel, ezért vágyik annyira arra, hogy a mi gyerekeink között kevés korkülönbség legyen.(köztem és a testvérem között kevés van, együtt jártunk bulizni, kölcsönvettük egymás ruháit, tudtunk a tanulásban egymásnak segíteni, és sorolhatnám milyen jó volt)Tehát én is erre vágyom, de annak lehet, hogy az az ára, hogy tönkreteszem magam.De a férjem álmát sem akarom tönkre tenni:(

2010. nov. 10. 11:51
 6/18 anonim ***** válasza:

A férjed vigyázzzon akicsire mondjuk 2 napig reggeltől estig, lehet akkor megváltozik a véleménye.

(Sajnos a férfiak szemében gyereknevelés valami végletekig idealizált dolog)

Az anyagi oldalról én albérletbe tuti nem szülnék még egyet.

2010. nov. 10. 11:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/18 A kérdező kommentje:

Próbáltam vele erről beszélni, de sajnos nem igazán érti meg.Mondtam neki, hogy nagyon nehéz, a maga módján próbál is segíteni, de amennyit tesz, az nem nagy segítség.Ő azt hiszi, hogy azzal sokat segít, hogy 5 percre vigyáz a babára, amíg este a fürdetéshez készülődök (bár nem mindig ér addigra haza).Még sose pelenkázta, vagy fürdette, nem szokta etetni se, néha ölbe veszi pár percre ha szükséges, mert mondjuk nagyon sír.de ennyi...A panaszkodásommal annyit érek el, hogy nem várja el, hogy minden nap főtt kaja kerüljön az asztalra, vagy ragyogjon a ház, mindig mondja, hogy ha a baba alszik napközbe, én is aludjak.(szóval ennek is örülök, hogy legalább ha nem is segít, de nem vár el semmit, és nem követelőzik)

Szóval tipikusan az a férfi, aki azt hiszi, hogy a gyereknevelés, és a háztartás az könnyű feladat.Sajnos ezt a nézetét nem sikerül megváltoztatni.

2010. nov. 10. 12:02
 8/18 anonim ***** válasza:
Nem szabad így bevállalni. A kicsiddel is mot jön még a neheze. Elkezd járni, le sem tudod venni róla a szemed. Nem lesz egy perc szabadidőd. Én a helyedben otthagynám a páromra a gyereket egy délután vagy hétvégén délelőtt, mondván hogy valami dolgom van. Bevásárlás, orvos, stb. Tudja meg milyen.
2010. nov. 10. 12:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/18 anonim ***** válasza:
mintha én írtam volna ezt a kérdést,annyi különbséggel hogy én megmondtam a férjemnek hogy amíg ilyen a hozzáállása,vagyis inkább semmilyen,addig ne is számítson még egy gyermekre,mert így se bírom,ennyi erővel lehetnék egyedül álló is,lehet úgy több segítségem lenne.és az én férjem nem reggeltől estig dolgozik,3 műszakba jár,annyi külünbséggel hogy sok a szombati túl óra.úgyhogy a válaszom a kérdésedre,szerintem ne.
2010. nov. 10. 12:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/18 A kérdező kommentje:
Számomra is az albérlet az egyik legzavaróbb tényező, viszont ebben is más véleményen vagyunk.Számomra fontos a létbiztonság, de a férjem meg úgy gondolja, hogy addig jó, míg mobilisak vagyunk, mert ha más városba talál munkát, akkor odaköltözünk.Ugyhogy ez ügyben megállapodtunk arról, hogy addig, míg a gyerekek ovisak, vagy iskolások nem lesznek, addig albérletbe leszünk.Őket már nem tennénk ki annak, hogy otthont, vagy iskolát kelljen változtatni.
2010. nov. 10. 12:28
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!