Leállítanátok a nagyszülőt, ha ilyeneket beszél a gyereknek, vagy ráhagynátok?
Bár szerintem sokunknak nem csak elméleti kérdés. Olyanokra gondolok, hogy pl. nevetünk valami aranyos dolgán a gyereknek, mire anyám megjátszott mérgeskedéssel: "jaaajjj, szegéénykémet kinevetik! Na gyere csak ide, majd a mama nem hagyja, hogy kinevessék a gyereket!" Vagy védőoltás után: "szeegééénykéém! És jól elverte anyuka a doktornéni kezét?"
Még nem érti ezeket a gyerek, mert csak hét hónapos, de nyilván ez így menne értelmesebb korában is. A férjem szerint hagyjam, úgysem sokat van vele a gyerek (kb. átlag kéthetente fél napot, de mi is ott vagyunk). Engem viszont borzasztóan idegesít. Csak elképzelem, hogy hogy reagálunk majd, ha később is jön a "szegény gyereket kinevetik" sztori?! Mondjuk, hogy ne haragudj, kisfiam, mert nevettünk az aranyosságodon? Vagy kezdjünk vitatkozni anyámmal a gyerek előtt? Vagy nyeljek és ne szóljak semmit? Mit lát akkor a gyerek? A mama őt sajnálja és babusgatja, és ez anyának nem tetszik. Ergó: anya rossz. És szerintem az is abszolút kártékony, hogy belemagyarázza a gyerekbe, hogy az orvos rossz, rosszat akar, el kell verni a kezét - de anya mégsem veri el a kezét, akkor hogy is van ez?! Én azt látom, hogy anyám csak ösztönösen kihasználja, hogy a közös ellenség nagyon erős kapocs két ember között (ahogy azt mi, felnőttek is sokszor alkalmazzuk). Nyilván nem direkt, nem átgondoltan, de mégis oda lyukadunk ki, hogy ellenség anya, ellenség az orvos, az egész világ, és ettől az egésztől majd megvéd a jóságos mama. Na hát én ebben nem szeretnék részt venni!
Na, jól felhúztam megint magam, ha csak rágondolok, bocsánat! Túlreagálom, vagy szerintetek is idejében kell elfojtani? Úgy gondolom, hogy ha nem szólok, az a minimum, hogy mi felnőttek utálunk majd anyámhoz menni a gyerekkel, és az ilyen alkalmak feszültségforrások lesznek köztünk és a gyerek között is.
válasza: válasza: válasza:
válasza: válasza:Nálunk is egy megy. Bármit mondok egyből megvédik mintha bántani akarnám a saját gyerekemet. Egyből azt mondják: jaj mit mond anya! Ha az apja mondja akkor is. Szerintem ez valami szokás lehet, de nagyon idegesít. Én nem merek szólni, mert tuti sértődés lenne, ráadásul a dédi is ezt csinálja aki meg 80-on felül van, nem lehet leülni vele beszélgetni. Múltkor poénból, nevetve kaki helyett szart mondtam, na azért mit kaptam. Merthogy anya miket beszél, és az egészből az jött ki, hogy a gyereknek ha kell akkor kell és hát hogy én ezt meg akarom akádályozni, vagy valami ilyesmi. Gondolom, hogy csak viccelnek, de meg tudnám nekik mondani a magamét nagyon. Még egy pl: Mondom a babámnak, hogy szia kicsi majmócám, erre, jaj miket beszél anya nem is majom....szóval ilyenek, mintha én bántani, vagy csúfolni akarnám, kidorító.
Szóval nem tudom mit tegyél, de szerintem, nem tudsz semmit. Ezek a dolgok már csak így mennek. Nem rosszindultból mondják, nem is veszik észre magukat. Legalábbis remélem. Én azt csinálom, hogy ha ott vagyunk, nagyon vigyázok arra, hogy mit mondok, hogy ne tudjanak belekötni.
válasza: válasza:Én nem szólnék külön, hanem viszontválaszként azt mondanám,nem ütöttük a doktor nénit, mert hálásak vagyunk neki, hogy beadta a védőoltást és ezzel megóvta az egészségünket, úgyhogy megköszöntük szépen. Aztán vagy veszi a lapot vagy nem.
De egyébként szerintem ennyivel egy egészséges gyereket nem lehet elferdíteni. Egyszer valamelyik gyerekpszichológus mondta egészséges gyereknek nem kell elmondani tízmilliószor,hogy nem mehetsz el idegenekkel,mert amúgy sem menne el.Úgyhogy ha nem vagy rossz, nem fogja tudni belébeszélni,hogy te rossz anya vagy.
De az elképzelhető, hogy a "kinevetéssel" lesznek gondok (ettől függetlenül), de akkor meg kell mondani a gyereknek, hogy miért és min nevettetek és megérti.
válasza:Te gyereked, persze hogy szólj!
Én mindig szóltam anyámnak, ha valami nem tetszett, és a mai napig is ez van. anyám felfogja, nem sértődik meg rajta és legközelebb már nem csinálja vagy mondja.
attól függ milyen viszonyban vagytok....pedig nálunk nincs az az igazi anya-lánya kapcsolat sajnos, de mindennap találkozunk
válasza:Köszönöm a válaszokat! Azzal nem értek egyet, hogy a gyereknevelést nem kell olyan komolyan venni. Persze, hogy ez sem fekete-fehér, mert attól, hogy komolyan veszem, még nem az vagyok, aki búra alatt tartja a gyereket sterilen és nem engedem, hogy akármit is csináljon, mert még baja lesz, de pl. ez a téma szerintem nagyon is komoly! Valóban vannak helyzetek, amiket el lehet intézni viccesen (az orvososra pont úgy reagáltam, ahogy valaki írta), de nem vette a lapot. De ott vannak azok a dolgok is, hogy előveszem a gyerek kajáját, erre jön a gyerekhangon, röhögve fúúúújjolás: "már meeeegiiint főőőzelééék!!! Fúúúújjj! Csirkecomb kéne a gyereknek, ugye?" - És mint ha várná, hogy a gyerek helyeseljen. Vagy, kiveszem a gyerek szájából a nedves törlőkendőt, mire: "nahát ez az anyuka! Nem engedi, hogy játsszon a gyerek!" Persze ezeket sem komolyan mondja, de komolytalanul sem vicces!
Igaz lehet, amit írt valaki, hogy ha jó anya vagyok, akkor senki sem tudja bemagyarázni a gyereknek, hogy nem vagyok az! Csak a gyerekeknek sok mindent meg kell tiltanunk, és tennünk kell olyanokat, ami nekik nem tetszik, leginkább a saját érdekükben. És most úgy látom, hogy anyám minden ilyen helyzetre azonnal ugrik, hogy vicceskedve "megvédje" tőlem a gyerekemet. És lesz az a helyzet, amikor majd sokkal szimpatikusabb lesz a gyereknek a mamával dacbrigádot alapítani, mint megérteni, hogy anya nem rosszat akar.
Azon elgondolkodtam, hogy egy egészséges gyerek magától sem megy el idegenekkel. Az én gyerekem most széles vigyorral elmenne bárkivel. Feltétlen bizalom van benne az emberek iránt. Amikor a kórházi újszülöttes doktornő meglátta, hogy 6 hónaposan szinte repülne a nyakába a fiam, akkor azt mondta, hogy "látszik, hogy nagyon szeretnek téged otthon!" Biztos nem tízmilliószor kell majd elmondani neki, hogy nem szabad idegenekkel elmenni sehová, és biztos változik majd a mostani hozzáállása is, de jelenleg csak széles vigyorral örülne, ha egy idegen kiemelné a babakocsiból.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!