Miért altathatatlan egy baba?
4 hónapos a kislányom. Tudom, alvási regresszió időszaka, de amit egy hete művelünk, az nekem már ijesztő kategória.
Egyszerűen nem tudom elaltatni. Elalszik és 10 perc múlva sírva kel, feszeng, tekereg, kinyomja magát kartámaszba (hason alszik), vergődik, mintha meg akarna fordulni. Ha megfordítom ordít, kentem az ínyét, hátha a fogcsírák kínozzák, próbáltam más pózba lerakni már eleve, adtam neki több Infacolt, adtam neki kevesebbet is, egyszerűen semmi. Olyan mintha az idegrendszere nem engedné ellazulni, vagy fájna valamilye, vagy én nem tudom. De nem sír keservesen, csak sírdogál, nyöszörög, szenved, amíg fel nem veszem. Ha hozzászólok, vagy felveszem, akkor gagyarászva vigyorog nekem. (Most érdekes neki hányféle hangot ki tud adni és most kezdte napközben is kinyomni magát kartámaszba.)
Ez megy hajnali 1-ig kb. mostanság, aztán elájul 3 órára, 4 körül kel enni és kezdjük előröl. Napközben sem alszik 20 perceknél többet, így iszonyat kevésnek tűnik a napi össz alvásideje és én is kezdek totál kilenni. Mi lehet ez? Volt valaki hasonló helyzetben?
A hurcit nem viseli el, csak ha állandó mozgásban vagyok vele. Ha leteszem a fenekem, rögtön ébred. Az meg enyhén szólva irreális elvárás szerintem egy anyával szemben, hogy a kb. nulla éjjeli alvás után napközben is legalább napi négyszer egy-egy órát fel-le flangáljon, pláne hogy van egy nagyobb gyerkőc is itthon, aki igényli, hogy néha leüljek vele játszani.
Éjszaka együtt (nem) alszunk. Mindegy, hogy mellettem van, rajtam, vagy az öbölben, akkor is ébred. Az első gyerkőcünk éjjel totál más alvó volt, így meg vagyok lőve. Ő hajnalban volt ébren 2-3 órát mindig. Az sem volt jó, de legalább a többi időben jól aludt mellettem. Most a picin úgy érzem, mintha valami idegzsába lenne, aki képtelen megnyugodni, én meg képtelen vagyok megnyugtatni. Aggódom, hogy ez mennyire normális...
Az enyém is 4 hónapos és nálunk is alvási regresszió van. Azt nem tudom, jobb lesz vagy rosszabb, mert van ami javult, van, ami romlott.
Én is aggódtam, mert az enyém mindig ilyen "idegzsába" volt. Otthon csak mellen aludt, de ha kivettem a cicit, már ordított. Nagy ritkán összejött egy fél óra, átlag 8! ébredéssel. Nem is lehet alvásnak nevezni, amit művelt. A fáradtságtól pedig folyamatosan üvöltött. Hiába kérdeztem a védőnőt, gyerekorvost, mindig csak nyugtattak, hisz " látszik, hogy mennyire nyugodt, kiegyensúlyozott baba." Persze, mert ők délelőtt látták, éjszaka pedig aludt, tehát még nem volt fáradt. Aludt még út közben is. De a napi össz.10órát még sose léptük túl ☹️ Már út közben se alszik fél óránál többet, de olyankor legalább nem üvölt. Otthon viszont, ha elalszik cicin és kiveszem, de nem mozdulok mellőle, akkor hosszabban és kevesebb ébredéssel tud aludni. De még mindig ordítva kel és újabban van, amikor reggel is. Az én szempontomból nem vagyunk előrébb, mert semmit nem tudok csinálni, hisz őt őrzöm, az meg egyelőre esélytelennek látszik, hogy az ágyába tegyem. (Éjjel ott alszik.) Őt viszont kipihentebbnek látom. Kevesebbet ordít, cserébe az ébredések rosszkedvűek. (Megnyugtatni én se tudtam soha, nálam ugyanúgy ordított, mint az ágyban vagy másnál. Ha nem cicin altatom, akkor még mindig, de mostmár felismerem azt a pontot, amikor még nem ordít, de tudom, hogy 2 szívás után bealszik, úgyhogy ezt a kompromisszumot bevállaltam, mert az egész napos cicin lógást nem vagyok hajlandó.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!