Ez tényleg igaz lehet?

2, 3, legalább csak kerestél volna rá valaha az életben, hogy mire való a Dévény terápia mielőtt leírod, amit leírtál.

"Mire jó a Dévény torna? A Dévény módszerrel elsősorban a szülési oxigénhiány miatt kialakult központi idegrendszeri eredetű mozgásfejlődési zavarok gyógyíthatók."

És nem nyomják agyba-főbe. Ha nincs probléma, akkor nem ajánlgatják. Szükség sem lenne rá, mert sok olyan szülő van, aki magától elvinné a világ összes kezelésére a gyermekét, ha valami nincs rendben vele. De gondolom, azért ez nálatok sincs másképp.

Az orrát meg azért szívom ki a gyereknek, hogy ne szívogassa ki-be a taknyát miközben aludni szeretne. Testvéremék Németországban is kiszívták a gyerekük orrát, és nem itthonról rendelték a hozzávalókat, szóval a fejlett nyugaton is kapható mégis csak.

Az meg, hogy valaki szívogatja a taknyát, majd azt lenyeli, ahelyett hogy kifújná, szerintem elég undorító. Mint ahogy azt is parasztnak tartom, aki nem teszi köhögéskor a pofája elé a kezét. A helyi bunkókon kívül hány ilyen turistával találkozok, jesszus. Sok francia például különösen bunkó, a minap is lazán telibe csulázták a járdát séta közben. Hadd ne írjam le, hogy itt alapból ez kikre jellemző. (Nem a focistákra gondolok.)

Dévény tornával kapcsolatban személyes tapasztalatom van. Koraszülött babám nagyon levolt maradva és már pár alkalom után jelentős javulást eredményezett.

És nem a pénzre mennek, tanítottak otthon végezhető gyakorlatokat és mondták, hogy 1 hónapig ne vigyük, tornázzunk otthon és meglátjuk hogy alakul.

13-as kérdező, persze, van mozgásfejlesztő torna, hasonló jellegű, mint a Dévény, gyógytornászok tartják, akik gyerekekre vannak szakosodva. Nálunk legalábbis ez a helyzet, és mi igénybe is kellett, hogy vegyük. De kiemelném, hogy én kezdeményeztem a gyerekorvosnál, amikor a kisfiam még 16 hónaposan se mutatta nagyon jelét az elindulásnak, hogy ha 18 hónapos koráig sem változik (nem változott), akkor adjon már beutalót. Nyilván ez is orvosfüggő is lehet, de ez az egész utánkövetési rendszer "itt Nyugaton" a saját tapasztalataim és az ismerőseim elbeszélései alapján sokkal lazább, mint Mo.-n (eleve pl. ugye nincs védőnő). Hogy ez kinek mennyire szimpi, az már más kérdés. Én azért nem veszem/vettem jó néven, hogy kb teljesen magunkra voltunk hagyva a gyerekünk (mozgás)fejlődésével az első években, és nekem, laikus anyának (és/vagy a méh nálam is laikusabb férjemnek) kellett (volna) észrevenni, ha gond van, a gyerekorvos annyira a minimumra szorítkozott.

#4 voltam

14-es, itthon is magunkra vagyunk hagyva nagyon.

Ertem amit mondasz, de ez itt attol fugg, hogy milyen szakemberek vesznek korbe, ami lutri nagyon.

Hipoton gyerekem van es ezt is a 2. neurologustol kellett megtudnom, az elso 30 ezerert lerazott 2 perc alatt, hogy nincs baj.

Persze, magan ugye, mert gyerekorvos szerint se volt baj, ezert nem utalt be allamira.

Aztan annyira nincs baj, hogy 1,5 evesen meg mindig nem jar,szoval a hulye nem en voltam, amikor anno eloszor elvittem orvoshoz, mar akkor is gyanus volt a mozgasfejlodese, semmi se ugy alakult, ahogy kellett volna.

Azt is nekem kellett kitalalni igazabol, hogy hova vigyem akkor, milyen terapiara, mert ebben se nagyon segitett senki.

Szoval nehez nagyon.