Mosolygós, huncut babád később nagyobb korában is ilyen maradt?

Nálunk bejött, nagyon mosolygós 2 évesen is :)

Az első fiam viszont komoly arcú volt, ritkán mosolygott, viszont 4 éves korától lett igazán mosolygós, huncut fiú (most 5.5 éves).

Csak azt akartam ezzel mondani, hogy gyakorlatilag bármi lehet. De szerintem minden gyerek mosolygós lesz előbb utóbb :)

Hatarozottan NEM 🤣

Bar a dackorszak kozepen vagyunk es ma kulonosen nehez napunk van, igy elegge borusan latom a helyzetet. 🥲

Majd aztan kesobb meglatjuk mi lesz. De 1 eves koraig kitartott a jokedve, addig semmi extra nem volt.

Kifejezetten nem maradt olyan. Annyira könnyű volt vele az első 3 év. Nem sírt sokat, könnyen alkalmazkodott, minden is érdekelte, jókedv állandóan.

Most 4,5 éves. Ez a másfél év maga a borzalom. Hisztis, makacs, önfejü és kb 2 hónapja társúlt hozzá a mindenen megsértődik és sír( ez a manipuláció része is nála)

A kicsi másfél éves csak, de ő a nulladik pillanattól kezdve mosolygós, barátságos, nyitott mindenkire, a néhány szeparációs szorongós időszaktól eltekintve bárkinél (akár "idegennél" is - értsd úgy, hogy ritkán látott rokon, baráti kör tagjai, stb, szóval akiket ÉN ismerek, de ő látott előtte 1-2 alkalommal nagyon max) simán ellevő gyerkőc. Nagy mókamester, kis huncut, most kapcsolt be nála a dackorszak az elmúlt pár hétben, de amúgy egy tündércuki, kedves kislány, és szerintem ez nem is fog változni később sem, ez nagyon belülről jövő viselkedés a részéről, hacsak valami nagyonnagy trauma nem éri majd (reméljük nem), akkor ez marad az alap személyiségvonása. Szerintem.

A nagy születésekor is már mérgesen nézett. Azóta már lassan 4 éves nagylány, bizony megmaradt ez a "resting bitch face" esetében. Neki a személyisége is távolságtartó volt mindig is, csak a kiválasztott szerencsések érhettek hozzá babaként is, most meg aztán főleg. Családban is úgy helyretesz egy-két nagybácsit, hogy csak néznek, hogy honnan ez az önbizalom egy ilyen kislánynál. Hívják egy puszira, és ő meg megáll előttük, lefitymálón (biztos láttál ilyet nagykamasz lányoknál is, amikor így fentről lefelé majd vissza így megnéz) felméri, aztán csak vállat von, "nem", és megy tovább. Ha nem vagy méltó arra, hogy rá nézz, akkor inkább ne is tedd, mert baj lesz :D Na, hát ő születésétől kezdve ilyen, és bár amikor megnyílik, ő is egy abszolút érzékeny, kedves, törődő lány, de csak azzal ilyen, aki tényleg "megérdemli", nem osztja ingyen a figyelmét, mint a kicsi. Nála nem változott ez semmit az elmúlt közel 4 évben.

Nyilván gyerekek és kicsik még, akármi is lehet felnőtt korukig, na de azért az alap természetük szerintem már látszik ilyenkor is, és akármilyen változásokkal is, de szerintem ebből már lehet következtetni, hogy milyenek lesznek. :D Szóval bízzunk benne, hogy nálad is ez a helyzet :)