Nem akarok gyereket, mit tegyek?
Régen is hallgattam a családomtól mindig, hogy nekem mikor lesz már fiúm, mikor viszek már haza bemutatni valakit, mikor lesz már gyerekem (18-20 évesen is ez volt, hogy mikor akarok már családot?!). Mióta van párom, azóta méginkább téma ez... Mikor először meséltem róla, akkor is az volt az első reakció, hogy akkor mi majd összeházasodunk???
Nyáron lesz az esküvőnk, ahogy közeledik a dátum, egyre inkább megy ez, hogy akkor jövőre már szülők leszünk? Ősszel már elkezdünk próbálkozni? Hát a párom már igen benne van a korban, nem kéne még évekig várni a gyerekkel...
És az a baj, hogy a vőlegényem, aki eddigi élete során hallani sem akart gyerekről, szintén meg-megjegyzi, hogy hááát talán jó lenne, meg, hogy csak gondoljak bele, kettőnknek mennyire szép gyereke lehetne.
Viszont nem akarok ebbe belegondolni, mert egyáltalán nem szeretnék gyereket. Már a terhesség-szülés esetleges komplikációitól is rosszul vagyok, az itthoni helyzettől, ahogy az anyákkal bánik a társadalom, meg a többi anya. Attól is, hogy normális ellátásra leginkább magánintézményben van esély, ami egyrészt szuper, de tudom, hogy az egész terhességemet végigizgulnám, nehogy valami történjen és bekerüljek egy állami kórházba.
Később ott a babakor, gyerekkor, tényleg napestig sorolhatnám, hogy miért nem akarom, de nem ez a kérdés lényege, nem is szeretném, ha ez átmenne győzködésbe, hogy állami kórházban is lehet szülni, hamar eltelik a bent töltött pár nap/hét, a gyerekkornak is vége lesz egyszer stb. Tudom, és nyilván aki vágyik babára, vagy kisebbek az igényei, kevésbé önző, annak egyáltalán nem szempont, hogy most éppen hol szül, vagy hogy striás lesz-e a bőre?
De mikor ez szóba kerül, szinte csapdában érzem magam. Pl. most Húsvétkor pont emiatt nem akartam találkozni a családommal, mert tudtam, hogy ez az utolsó nagy családi összejövetel az esküvő előtt, és biztos voltam benne, hogy újra előkerül a téma, hogy és mikor jön a gyerek? Ettől meg már görcsben van a gyomrom, az első kérdéstől.
Aki volt hasonló helyzetben, ott mi lett a jó megoldás, hogy tett pontot a dolog végére?
válasza:Szia, nem járok a cipődben.
Először szerintem mindenképp a vőlegényeddel kell tisztázni ezt, ha megingott ebben. Az nagy nehézségeket tud okozni, ha egy ilyen nagy volumenű dologban nem értetek egyet.
A többiek előtt is magabiztosabban tudod képviselni az álláspontod, ha ketten tudjátok ugyanazt mondani.
Egyébként én a "lesz e kistesó"-val vagyok hasonló helyzetbe, én nem engedek teret ezeknek a beszélgetéseknek. Kijelentem az elején, hogy nem szeretnék még egy gyereket. És nem indoklom halálra. Nem és kész. Ez senki más döntése, csakis az enyém és a férjemé. A többieknek meg, ha ez annyira fáj, akkor gondolkodjanak el, miért olyan nehéz érzés ez nekik.
Pl. ha te vagy az egyetlen gyereke édesanyádnak és emiatt elhalványul az egyetlen lehetősége az unokának, pedig vágyik rá, akkor ezt fel lehet vállalni. Hogy ezt sajnálod, de csak emiatt nem fogsz vállalni gyereket. De megérted a rossz érzéseit ezzel kapcsolatban.
válasza:Azt le kell szarni, hogy a rokonsag mit magyaraz errol, de az mar nagyon nem mindegy, hogy a parod mit gondol!
Ez a ti kettotok ugye.
Ha o akar, te meg nem, akkor nem biztos, hogy van ertelme tovabb huzni egymas idejet, plane hazasodni. De, igenis gondolj bele, legyen eszed. Nem kell szulnod, nem kotelezo, de ehhez olyan par is kell, akinek hasonlo a velemenye, mert ezt igy nem lehet. Valaki enged es egy eletre megnyomorodik, akar te, mert belemesz es szulsz, pedig rohadtul nem akarsz (es itt akkor mar a gyerek elete is el van rontva) vagy a parod, aki azert lesz boldogtalan, mert nem lesz gyerek. Valas a vege ennek altalaban sok-sok ev szenvedes utan, szoval talan ezt meg kene elozni.
Amugy meg de, szempont volt nekem a szules modja, rohadtul nem mindegy, hiaba akartam gyereket. Es nyilvan a kulsom is szamit, hova gondolsz? Szerinted, ha valaki akar gyereket, attol
meg nem torodik ilyenekkel? Ne legyel mar ennyire eloiteletes basszus 🥲
Párom 47 éves, munkamániás.
Pontosan tudom, ha szülnék, akkor a gyerek 1/1 az én dolgom lenne, mondván, hogy ő dolgozik, neki nincs erre is ideje, ne rakjak még egy gondot a nyakába. Nála ez most szerintem inkább valami kapuzárási pánikkal vegyes bizonyítási vágy, hogy már csak ez fog hiányozni a "listáról" az esküvő után.
És bármennyire is csúnya ezt leírni, nem szeretnék 12-15 év múlva egyedül maradni egy kiskamasszal...
Nem vagyok előítéletes, csak olvasgattam az oldalon korábban és kicsit ledöbbentett, amiket írtak ebben a kategóriában, szintén anyák.
válasza:Fura indokokat hoztál fel a gyerekvállalás ellen, de ne menjünk bele, elfogadom ha valaki nem akar. :)
Azt nem értem igazán, hogy te miért nem állsz ki amellett, hogy nem akarsz?
Egyrészt a pároddal tisztázzátok a tényállást, mert ha ő meggondolta magát, abban kompromisszum nincs és felesleges házasodni. Ha pedig egyetértetek, akkor nem értem miért nehéz rövidre zárni a témát, hogy "anya, apa, nagynéni, mama, akárki, nem szeretnénk gyereket, így sajnálom, de nem lesz, ne is beszéljünk róla". Nem kell érvelni, meg győzködni, csak tényként kijelenteni.
Nyugodj meg, ahol van gyerek, ott is lehet állandó vegzáló téma. Pl. az, hogy mikor jön a harmadik? Azonnal, az első ilyen kérdésnél elmondtuk, hogy biztos, hogy nem lesz harmadik, pont. Nem eresztettük bő lére... Megértették.
válasza:A vőlegényeddel ezt még most tisztázd le. Ne házasodjatok össze ha nem egyezik az álláspontotok.
Kórházba pedig nem csak terhesség miatt lehet kerülni, úgyhogy ezt a félelmedet ettől a témától függetlenül jó lenne kezelni. Állami intézményekben is dolgoznak kiváló orvosok és kitűnő ápolók, vannak csoda szépen felújított kórházi osztályok. Csak ugye akinek rossz tapasztalata van az a hangosabb, ráadásul ez egy kétirányú dolog, a páciensek is múlik.
Elég ha csak bemész egy sima vérvételre, az emberek azt nem bírják fél fogni, hogy sorszámot kell húzni, odaállnak az ablakhoz, megsértődnek, hogy ők sorban állnak és nem hívják őket. Olyan falhoz tartoznak ami másik város körzete és nem fogják fel miért nem veszik le akkor itt a vérüket, ráadásul időpont nélkül. És csak 10 percet voltál ott ez alatt történt mindez, és ezek után a személyzetnek még mindig kedvesen kell fordulnia mindenkihez. Nekem nem menne.
A gyerekágyas osztályon is mindenki pihenne, erre egy apuka becsörtet délután kettőkor.. Szépen megkérik jöjjön vissza 4-kor,látogatási időben, erre elkezd magából kikelve üvölteni a folyosón, hogy mi az hogy ő most azonnal nem láthatja a fiát, neki ne mondja meg senki. Ez nem az orvosok vagy az ápoló hibája...
válasza:Lehet, hogy valojaban szeretnel gyereket valahol tudat alatt, de te is erzed, hogy o abszolut nem a megfelelo tars erre.
Nem is kell gyereket vallalni egy arra alkalmatlan partnerrel.
válasza: válasza:7 vagyok
Elolvasva a kommenteket reagálnék még valamire. Az a baj hogy egyes anyukák igen magukra vannak hagyva az apuka szarik a gyerekre mondván hogy dolgozik. Hát nálunk ez nem így van. Nem magadnak szülöd hanem ketten vagytok a szülei, minek akar gyereket ha nem is akar majd vele foglalkozni mondván h ő dolgozik..
válasza:47 évessel akkor se vállalnék gyereket, ha akarnék.
Érdekes a családod. Hozzámész egy vénemberhez és gyerek?
válasza:"És bármennyire is csúnya ezt leírni, nem szeretnék 12-15 év múlva egyedül maradni egy kiskamasszal..."
Ne haragudj, de mi értelme van házasodni, ha így állsz a dolgokhoz? Nyilván bármikor tönkre mehet egy kapcsolat, vagy meghalhat az ember párja, de számomra baromi fura, hogy valaki így megy bele egy házasságba.
Meg ilyen alapon senki ne csináljon gyereket, mert talán egyszer egyedül marad?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!