Miért érzem úgy 27 évesen, hogy soha nem akarok gyereket? Meg fog ez változni?

1. Nem kell gyereket vállalnod, ha nem szeretnél. Ha a párod ragaszkodik hozzá, akkor el kell válni, keresni olyat, akivel megegyeznek a terveitek (hidd el, sok férfit találnál, aki nem akar gyereket).

2. A jó dolgok a legtöbbször lemondásokkal járnak, azt kell mérlegelni, hogy melyik erősebb: a gyerek iránti vágy vagy a félelem/írtózás attól, amivel ez járna.

3. Minden terhesség más, nem törvényszerű, hogy a következő terhességed is így indulna, mint az előző.

4. Jó alvó a kisfiam, köszönöm, prímán alszom mellette a kezdetektől fogva :)

Gondolom nem dolgoztad fel a veszteséget és/vagy erősen túlparázod, de egy biztos. Neked kell eldöntened, hogy megéri-e az áldozatot, szerencsére nem kötelező gyereket vállalni.

Amíg rettegsz, ne vállalj.

Csak annyit jegyeznék meg mellékesen, hogy nem biztos h nem fogsz tudni aludni azért mert gyereked van. Én pl még életemben nem aludtam ennyit éjszaka mint amióta megszületett a kisbabám😂 hála az égnek nagyon jó alvó, és este 8tol reggel 8ig alszik, 2-3 etetést leszámítva. Terhesség alatt se vt az égvilágon semmi bajom, se rosszullét semmi, szülés után 1 hónappal annyi kg vtam mint szülés előtt. A szülés 4 óra alatt ment le, minden gond nélkül. Egyébként a nők úgy vannak kitalálva, hogy meg tudják szülni azt a gyereket, fájdalom ide vagy oda, plusz ma már az orvostudomány olyan szintű, hogy nem igazán vannak halálozások meg ilyesmi. Persze nyilván ez a ritkábbik eset, hogy vki ennyire könnyen túljut az egészen, de ilyen is van, szóval teljesen fölösleges ilyen jövőbeli dolgokon paráznod, amik valószínű h be sem következnek.

Az meg hogy 27 évesen nem akarsz gyereket, semmit nem jelent, én sem akartam még ekkor mert minden más fontosabb volt és ezt utólag nem is bánom, mert így 100%ban kiéltem magam, ami nagyon jó mert a gyerek születése azért megváltoztat egyet s mást. Az már más kérdés, hogy mire 35 lettem, akkor már akartam, de nem jött össze, így 40 éves koromra lettem végül anyuka. Ennek egyébként van egy csomó előnye, pl sokkal nyugodtabb es türelmesebb vagyok, anyagilag mindent meg tudok adni a babának, sokkal érettebben állok hozzá az egészhez, mintha mondjuk 10 évvel ezelőtt született vna. Es 40 évesen azért még elég jó kondiban is vagyok, de még ha 18 éves lesz, akkor is csak 58 leszek, ami szintén nem öreg:)

Szóval van még időd kitalálni, hogy mit is szeretnél:)

12 hetes baba anyukája

Én 34 évesen sem szeretnék gyereket. Taszít a terhesség gondolata, a szüléstől rettegek. Vannak gyerekek a környezetemben, de igazából nem érzem olyan jól magam a társaságukban. Szerintem nem való nekem ez az egész, meg nem is érzek vágyat erre az életformára. De akkor minek erőltetni és emiatt stresszelni? Nem kell szülnie mindenkinek... Legalább már a 21. században ne lenne ez elvárás.

Állíts fel pro-kontra érveket. Egyébként, ahogy a 2-es is írta, nem biztos, hogy ilyen lesz a következő terhességed. Nekem van olyan ismerősöm, akinek az egyik terhessége alatt szó szerint semmi baja nem volt az utolsó időkbeli hátfájáson és lábdagadáson kívül, a másik terhességét meg szinte szó szerint végighányta...

Nem gyereket nem szeretnél, hanem szenvedni. :) A kettő kicsit más, valakinek maga a gyerek sem kell. Én is utáltam terhes lenni, mindkét szülésem borzasztó volt, félek is a harmadik terhesség/szüléstől, de nagyon szeretnék 3. gyereket. Rossz lesz, de ki lehet bírni azért cserébe, amit ad. Az alváshiány is szörnyű tud lenni, de vannak módszerek, amikkel elviselhetőbbé lehet tenni. Nekem a lányommal pokol minden éjszaka, de a fiam annyit alszik és olyan nyugis baba, hogy néha csak azért nézek rá, hogy él - e még. Úgyhogy nagyon baba függő is, hogy milyen élmény a kisbabás kor. Az ismerőseim végtelen tudású tanácsai alapján semelyiknek nem volt olyan gyereke, mint az én lányom, úgyhogy talán nem olyan gyakori, hogy ilyen extrém nagy szpás legyen egy gyerekkel.

Ha nem lesz gyereked, az is teljesen valid döntés, de ha csak a terhesség/szülés/kisbabás időszaktól félsz, hogy nehéz lesz, SZERINTEM sokkal többet ad annál a gyereknevelés, mint amit a nehézségek elvesznek.