Nem szeretem ezt az újszülött időszakot?

De most mi a kerdes, keredezo ?

MINDENKINEK igy telik az elso 6-8 het.

Most ezen mit vinnyogsz ? Vagy mi a kerdesed ?

22-es. Talán mert jól esik kimondani. Jól esik, hogy megmondják neki nem vele van a baj. Jól esik, hogy beszélhet róla. Empátia. Ismerkedj vele.

Kerdező. Én is így voltam. Az első ket hónapot nem sírom vissza. Ráadasul sárga volt kelteni kellett éjjel nappal hetekig. Rémalom volt. Kajat rendeltük a takaritás meg minimal szinten. Ennyi. A gyerek a fontosabb. Én akkor éreztem, hogy könnyebb mikor elkezdett nyitni ránk. Mosolygott reggel mikor meglátott. Na az nagyon jó érzés volt. Aztán jött a növekedési ugrás, az alvási regresszió stb. Egyik rosszabb, mint a másik, de meg ezeket is jobban viseltem. Kitartást!

Hárman leszünk ufók.

Csecsemokor soha többet..

Annyira nem élveztem, hogy ha meglátok egy terhes nőt, akkor az jut eszembe, hogy szegény nem tudja mire vállalkozott

Elvetemült vagyok, két gyerekem van, és nincs az az isten, hogy még egyszer szüljek...

Kérdező, te megtapasztalsz egy olyan áldást, amire más egy életen át max csak vágyhat mert meddő és nem lehet gyereke. Én értem, hogy te most megtapasztalod ennek az egésznek a "nem szép" oldalát, de ha ennyire súlyosan érint ez, akkor keress egy pszichológust. Tudtad, mit vállalsz be, tudtad, hogy a baba mellett nem lesz "szabad" életed. A gyerek azért üvölt, mert így kommunikál, RÁD van utalva, úgyhogy legalább próbáld meg magad összeszedni, legalább az ő érdekében.

Hozzáteszem, nemcsak a babakornak, az egész életútjának meglesz a nehéz időszaka. Ugyanígy fogsz virrasztani, mikor végighányja az éjszakát, vagy vírusos betegség, vagy részegség miatt. Ugyanennyire fogsz idegeskedni, ha bántják a suliban, vagy ha összetörik a szíve. Nem lesz attól az anyaság könnyebb, ha "elvan magában".

Menj el pszichológushoz, senki nem mondta neked, hogy kötelező élvezni a kialvatlanságot, meg azt a sok mindent, amit itt elsoroltál. Valami nagyon nincs benned rendben, ha ebben az időszakban csak a rosszat látod meg, azt pedig nem, hogy ott van egy pici kis élet, akiről más max csak álmodozhat.

Kedves kérdező, én ugyanúgy éreztem. Szörnyű volt az első időszak (pedig nem volt high-need baby, sem hasfajis, de megkinlodtunk a szoptatással, aztán amikor jobb lett volna, 4 hónaposan jött az alvási regresszio, éjjel 6-7x kelt, nappal sem tudtam pihenni, mert ha azt akartam hogy aludjon, akkor setalnom kellett vele a babakocsival 5-6orat naponta... A férjemmel is nagyon eltavolodtunk...

De! Utána minden hónappal érezhetően jobb lett kicsit, 9honapos korától egész élvezhető, ahogy egyre interaktívabb lett o is, 1 éves korától meg kifejezetten élvezem az anyaságot.

Annak ellenére, hogy szörnyű volt az eleje, még egyszer belevagtunk, pár nap és érkezik a kistesó, 20honap lesz köztük, szóval biztataskent mondom, idővel jobb lesz és ha nem is felejted el, milyen nehéz volt, de másként fogod látni és nem fog elrantoritani esetleg egy újabb terhessegtol.