Létezik legideálisabb korkülönbség? Mi lenne az?

Ó biztosan nem. Nekem van 21 hónap, meg közel 6 év és eskü nem tudnám megmondani, melyik a könnyebb. Az biztos, hogy alvó babát felkelteni, hogy kereken 4 órára az iskolába érj és ezt minden egyes nap kivéve hétvégén persze, nem a legjobb verzió.

Ovis mellett ha ebéd után elhozod a nagyot, ugyanez. Délután talán kevésbé kötetlen az érkezési idő. Na de itt meg a sok betegség, minden vackot hazahoz, sok 3-4 éves havi 1-2x simán lehet beteg.

A 21 hónapos korkülönbség nehéz 2 picivel, de nem hoz haza senki semmit, nem kell időre menni max orvoshoz meg védőnőhöz. Nekem az idő biztosan sok emléket megszépített már, az is igaz :D

Mi négyen vagyunk tesók.

5-5-2 év különbséggel.

Az 5 év rengeteg volt. Se én és az öcsém (5 év) se az öcsém és a húgom (szintén 5 év) sosem voltunk "egy szinten".

Meg is látszik igy felnőtt(ebb) korunkban is. Sosem volt hármunk közt erős testvéri szeretet.

Viszont a 2 kicsi közt 2 év. Együtt nőttek fel. Lány-fiú páros. A mai napig elszakíthatatlanok. Olyan kötelék van köztük, hogy irigylem.

Nekem a gyerekek közt szintén 2 év van. Imádják egymást.

Míg pl sógoréknál a gyerekek közt 6év. A nagy iszinyúan rühelli a kicsit.

Egy ideális világban, ahol az erőforrások (anyagi, emberi, társas, stb.) végtelenek, nem az anya az egyedüli, aki belerokkan mindenbe, akkor az 1-3 évet tartom a legideálisabbnak. Lényegében együtt nőnek fel, hamar együtt fognak tudni játszani, könnyebb olyan programot találni, amíg kicsik, amit mindketten élveznek, hasonló problémákkal kell egyszerre megküzdeni (azért egy kamasz szociális problémáit elég nehéz egyszerre jól kezelni egy mindenlébenkanál totyogós mellett). Nagyobb esély van rá, hogy felnőtt korukban is szorosabb lesz kapcsolatuk (nyilván nem evidens).

De mivel ideális világ nincs, így nem hiszek abban, hogy van ideális korkülönbség, mert minden család és szülő és gyerek más és más. Van, ahol sok az erőforrás, van, ahol apuka is el tud menni gyedre/gyesre, és nem kell a nőnek mindent beáldozni, vagy van, ahol mindketten azt szeretnék, ha az egyik fél háztartásbeli lenne, van, ahol vannak a közelben jó fej, megbízható, nyugdíjas nagyszülők, máshol nincsenek, vagy nagy, segítőkész család/jó közösség, van, ahol semmi. Van párkapcsolat, ami nem bír két vagy több kisgyereket (márpedig a gyereknek érdeke, hogy a szülei párkapcsolata kiegyensúlyozott legyen, ezt a mintát fogja ő is vinni), van, amelyik igen. És kismillió más tényező közrejátszik, mint egészségügyi állapot, karriertervek, elképzelések az ideális családról, pillanatnyi körülmények, stb.

23 hónap az 1 és a 2 között, szerette hogy együtt nőttek fel, volt kivel veszekedjenek.

Viszont a 20 év van a 2,3 között ezt is imádom, újra él a házunk, a lányom szeret a kicsivel bandázni, ha itthon van ő a játszótárs.

Sajnos itt nem sikerült már a korunk miatt a tesó, pedig megint 23 hó lett volna köztük, csak beteg baba lett volna.

Szerintem kb. 5.

2 ami a legnépszerűbb az szerintem pont a legrosszabb a "nagynak", aki még kicsi és jönnek sorban a változások az életébe ovi, dackorszak stb.

Tesómmal köztünk 7 év van, nagyon jól megvoltunk, leszámítva a kamaszodása kezdetét. Mai napig jó a viszonyunk. De talán ez eltérő nemeknél már sok lehet. De csak tippelek.

Igen.

Nos ezt a két egyén határozza meg, akiket vizsgálunk. Nincs általános.