Azoknál, ahova sokat járnak a családtagok babázni szintén negatív visszajelzést kapnak?

Nem megoldást keresek, mert ha meg akarnám oldani, akkor megoldanám, hanem sorstársakat, vagy legalábbis olyanokat, akik empatizálnak (van ilyen szó?) a helyzetemmel.

Már terhesség előtt is úgy terveztem, hogy sokat fognak hozzánk járni a rokonok barátok. Mikor megszületett a baba, akkor minden nap itt volt valaki, a kórházba (magán intézmény) bejött mind a négy nagyszülő.

Heti 3-4 alkalommal biztos találkozunk rokonokkal/barátokkal (ugyan nem hosszú időre, ilyen 30-120 percre általában, kivéve a nagymamák, ők akár fél napokra is jönnek). Ezen kívül heti egyszer járunk fejlesztésre, néha gyakrabban.

Azt gondolom, hogy ennél többet első gyerekkel, úgy, hogy jól is érezzétek magatokat és úgy, hogy a baba a fő attrakció, nem sokan bírnának, főleg, hogy két szobás a lakás és csak akkor tudok csinálni bármit, ha a baba ébren van.

Ennek ellenére a héten megkaptam a tesómtól, a férjem keresztanyjától, anyumtól, a nagyimtól, apósomtól és anyósomtól és a férjem tesójától is, hogy sose látják a gyereket és ők sosincsenek meghívva. (Anyósom a csúcs, mert ő azon borult ki, hogy a héten csak egyszer láthatja).

Pedig a múlt héten találkoztunk, a szüleimmel és mindkét tesómmal, a férjem tesójával és szüleivel, a férjem keresztmamája meg kb. 2 hete látta. Amivel nincs is bajom, de azért az kiborító, hogy ezután még azzal idegesítenek, hogy nem látják eleget… másnak is volt ilyesmi?