Még egy babával lenne teljes a családunk,de?

24-essel egyetértek abban, hogy kit, mi borít ki jobban. Nekem is a hasfájós, sokat sírós, alig alvós időszakok vannak a dobogón... egyelőre. Aztán lesz ez még így se. Mindenesetre nehezen viselem a kialvatlanságot, na. A férjem a dacos hisztiket is rosszul bírja és a kitartó csecsemősírást is, úgyhogy neki duplán szívás a mostani időszak (2 hónapos és 2,5 éves gyerekkel). Viszont nagyobb ovistól fölfelé jó érzékkel meg szokta találni a közös hangot, még akkor is, ha több napig gyerekezik. Majd meglátjuk, a sajátokkal mi lesz és lesz-e több :P. Neki van testvére, nekem 3 is, a legsötétebb időszakban sem vetettük el a kistesó témát, csak a korkülönbség volt kérdés. Nálam a ketyegő óra miatt nem volt kérdés, hogy lehetőleg nem nagy, bár a testvérek közötti kapcsolat felnőttként szerintem nem (csak) ezen múlik. A férjeméknél 6 év, rendszeresen találkoznak, jó a kapcsolatuk, bármikor számíthatnak egymásra. Nálam 2,5; 6 és 10 év, a legidősebb testvéremmel nem annyira közeli a kapcsolatom (családi ünnepek + néha beugrik), de ott a házastárs elég kisajátítóan szeret. A másik két testvéremmel jobb a helyzet, havonta párszor találkozunk, a beszélgetések is mélyebbek, többet is tudunk egymásról és segítünk egymásnak, amiben tudunk. Igazából ez utóbbi a legidősebb testvéremre is igaz. És akkor mi négyen vagyunk, ahol papírforma szerint kevesebb idő jut a gyerekekre és elvileg féltékenyebbek egymásra, ugyan nálam ez kimaradt, aztán biztos azért, mert mindenki velem foglalkozott :D jó, a nővérem velem babázott, az öcsém ezt nem hagyta neki.

19-es voltam.

Nekem naaaaagyon nem szoros a féltestvéremmel a kapcsolatom, 11 év korkülönbséggel.

Apukám és az öccse között 20 év van, mégis szoros.

Anyukámnak 5 testvére van, 2 lánytestvérével szoros a kapcsolat, a fiúkkal kevésbé.