Sírás és sírás közti különbséget nem ismerem fel? Honnan tudom hogy kötődök, hogy ő kötődik? Kicsi lelkizősre sikeredett))

4,5 hónapos babáról van szó.

Őszintén szar anyának érzem magam hogy nem tudom megkülönböztetni a sírásokat.

Vagy amikor épp nem tudom megnyugtatni. Azt is utálom amikor az orrát kell tisztítanom, mert végig ordítja, nekem meg fáj hogy fájdalmat okozok neki. Vagy amikor az oltásnál le kell fognom, ugyanez a helyzet. Szívem szakad meg ilyenkor.

Attól pedig hogy nem tudom mikor miért sír, bűntudatom is van.

Amikor sír akkor megpróbálom mellre tenni. Ha tele a pelusa akkor kicserélni. Ha ezek nem hatnak akkor felveszem. Ha ez sem hat akkor megpróbálok játszani vele, hátha ez a baj hogy unatkozik.

Olvastam kicsit a kötődésről ahol írják hogy egy idő után a pici belefárad hogy nem kap megfelelő választ a sírására. De egyszerűen nem tudom mi a különbség.

Például ma ideges voltam és (tudom hogy nem érti) de mondtam hogy nem rá vagyok ideges hanem a helyzetre.

Az elején tápszeres volt, nem is tudott cicin lenni, mert fejtem. Kb 1 hónapos korára tudtam kiváltani teljesen a tápot és cicire tenni. Úgy érzem kimaradt egy időszakunk. (Nekem nincs bajom ha más tápszert ad, de én fontosnak éreztem hogy tudjam szoptatni)

Az elején nem is sokat volt az ölemben mert 3 óránként kelt, alapvetően a kiságyban aludt velem egy szobában. Plusz nem csak én voltam itt hanem a mama is és ő is etette, apa is. Mi van ha emiatt nem érzi hogy én vagyok az anya, aki elvileg mindig mellette kell álljon?

Most úgy alszunk hogy kb 2-3-4-ig a férjemmel a hálóban, amikor megébred atjovok hozzá és együtt alszunk az ágyban.