Sírás és sírás közti különbséget nem ismerem fel? Honnan tudom hogy kötődök, hogy ő kötődik? Kicsi lelkizősre sikeredett))

Nehogy emiatt szaranyának érezd magad. Vegyük sorba:

Annak, hogy a sírásait nem tudod megkülönböztetni, több oka lehet. Az újszülöttek mindig ugyanúgy sírnak. Aztán egyszer csak rájönnek, hogy másképp is lehet. Ezt szerencsés esetben már az elején elkapod, feltűnik neked, hogy most máshogy sír, ösztönösen azt gondolod hogy akkor más baja van, mint eddig, máshogy reagálsz. De ez becsapós, mert lehet, a gyerek nem is úgy gondolta, viszont mindenképp megerősíted benne, hogy arra a sírásra amúgy válaszolsz, szóval előbb-utóbb összehangolódtok. De ismétlem, ez szerencsés helyzetben van így.

Lehet, a te gyereked még nem jött rá, hogy nem csak egyféleképpen sírhat. Lehet, hogy csak olyan kicsi különbség van a sírásai közt, hogy komoly zenei tehetségre lenne szükséged a különbség érzékelésére. Bármi is az oka, nincs vaj se vele, se veled. Majd kialakul. Vagy nem, akkor marad a próbálgatós módszer, vajon mi lehet a baja.

Azt nagyon jól csináltad, hogy megmondtad neki, nem rá vagy mérges. Ugyan még nem érti (vagy ki tudja, már az ilyen kicsik is nagyon meg tudják lepni az embert), de azt mindenképp érzékelte, hogy kommunikálsz vele. Pofázz neki minél többet, értelmes mondatokban. "Éhes vagy? Gyere, megetetlek." Ha nem kell neki a kaja: "látom, nem kéred. Akkor mi a baj? Cseréljünk pelenkát?" És így tovább.

Én a gyerekeimnek mindig mindent végigkommenteltem, még a fürdést is. Olyan monológokat mondtam nekik, hogy ha értették volna, még a világgazdasági helyzetből is képbe kerültek volna néhány hónaposan. Persze próbáltam én gyerektémánál maradni, de azért állandóan azt pofázni, hogy most felhúzzuk a bal lábadra a zoknit, eléggé unalmas volt.

Azt is beszéld meg vele, ha orrtisztítás következik, vagy oltásra viszed. Nyilván nem érti, nyilván sírni fog, de nyilván szükséges, szóval ne legyen lelkiismeret furdalásod.

A gyerek pont leszarja, hogy te vagy az anyja. Ez a fogalom ismeretlen neki. Azt viszont tudja, hogy te vagy az elsődleges gondozója (ez a fogalom benne van a szakirodalomban), hiszen általában te vagy vele. Attól, hogy más is foglalkozik vele (másodlagos, harmadlagos... gondozó), nem szűnik meg a te szereped. Sőt, a gyereknek az a jó, ha minél több személytől várhat segítséget, most is, meg majd ha feléri ésszel a dolgokat, akkor is. De attól még nagyon is kötődik hozzád.

Biztos első gyerekről van szó, szóval érthető, ha túlgondolod a dolgokat. Ne parázz ennyire, ezt persze nehéz betartanod, de azért próbálkozz néha.

Hát akkor én is szranya vagyok, mert a hasfájós síráson kívül minden miatt ugyanúgy sírt. Bőven elmúlt egy éves, mire különválasztható volt a fáradatság miatti, a fájdalom miatti, és a “nem az van, amit akarok” sírás.

Nyugi, jól csinálod.

Uhh kicsit túl stresszes vagy. 4 hónaposan én is mindent végig zongoráztqm mire rájöttem miért sír. Sőt másfél évesen sem tudok néha mi a baja. 4 hónaposan nem kötődik az anyukájahoz,majd 10 hónaposan lesz szepa szorongása. Akkor majd le se tudod vakarni. Ennyi idősen csak ösztön lény, később lesz számára fontos a szopizas és anya.

Az orrszívó nem fáj csak kellemetlen( kipróbáltam),de jobb mint egy arcüreggyulladas. A szuri is jobb mint ha belehal egy betegségbe. Én nem sajnálom,mert ez szükséges rossz. Most is orvos után mindig van cserébe játszótér.

Nem spilázd túl.