Ebben az esetben működhetne az együtt élés, és a gyereknevelés?

Köszi a válaszokat, örülök, hogy többen is tudtak tapasztalatból beszélni.

A hangszigeteléssel igazából nincs probléma, mert a két szoba között van még egy folyosó is, és még a falak se egymás mellett vannak, hanem L alakban állnak egymástól függetlenül. A konyha/étkező is egy külön terem, bár azt csak egy kis elhúzható ajtó választja el a folyosótól.

Amúgy én eléggé gyerekes apa szeretnék lenni. Úgy értve, ha az anyja nem ér rá, én szívesen venném az ölembe, akár órákig is. Ha filmet néznék, vagy játszanék (kontrollerrel), simán ott lehetne rajtam közben. Macskákkal már úgyis megszoktam ezt a szimbiózist úgymond, hogy ha alszanak, akkor nem nagyon szabad megmozdulnom :) Meg simán elvinném babakocsival az éjszaka kellős közepén is. Vannak jó földutak a környéken, ha felsírna, akkor sem zavarnék meg vele senkit, max a tücsköket. Mondjuk eléggé creepy látvány lenne egy férfi babakocsival az erdő közepén éjszaka, ha mondjuk arra járna egy ügyeletes erdész, de hát, no, csak egy példát hoztam, hogy miket ki lehetne hozni abból, ha a fater éjjeli bagoly. Egyébként nagyon nehezen szoknék rá arra, hogy délelőtt dolgozzak, mert már több mint 10 éve vagyok délutános, és már totál így rendezkedett be a szervezetem. A délelőtti fényektől valóságos kobold-üzemmódba kerülök, és már bújok is elfele a takaró alá. Mindegy, ha úgy alakul, akkor kénytelen leszek visszaszokni. De szerintem, ha összejön a gyerek, egy kísérletet azért teszünk ezzel a "váltott műszakkal." Csak nehogy a gyerek hozzászokjon ahhoz, hogy a fél életét ölben tölti el. Állítólag az sem egészséges.