3 hét után "meguntam" az anyaságot? Létezik ilyen? Hogy rázódjak kicsit bele jobban?

"nem érzem azt a mindenen áttörő, földöntúli szeretetet, amiről pl. az anyám beszél."

Elarulok valamit. Ő sem érezte. A nők imádják ezt a rózsaszín cukros dumát nyomatni valamiért, talán hogy kompenzálják a bűntudatukat, hogy annak idején ők sem azt érezték, amit "kellene". Csak tényleg nem értem, minek így szívatni az újabb és újabb generációkat. Megkreálják ezt az illúziót, aztán mindenkinek bűntudata van, mert nem érzi azt, amit amúgy senki nem érez. Mi értelme ennek.

Én is ezt éreztem az elsővel. Idegennek ézem magam a saját otthonomban, ez nagyon pontos. Pont ezt éreztem. Kb 3 hónapig tartott. Kitartás, bele fogsz jönni.

Hú, én egy téli estén, mikor két hetes volt a babám, a férjem kezébe nyomtam, én meg fogtam a két kutyámat, kirohantam a sötét semmibe ordítva bőgni, hogy tönkrement az életem, megszűntem létezni, vissza akarom kapni magamat... Bőgtem egy jót, aztán hazamentem. Hormonok. Elmúlik.

Én is csak "elvoltam" a babával, nem lobogott bennem a perzselő szeretet folyamatosan, de ez nem baj. Nincs veled semmi baj, normális, amit érzel.

Ha szoptatsz árthat a cataflam.

Egyébként simán lehet h babyblues aki okozza ezt az érzést , hormonok tengerben uszol. Ha úgy érzed nem kész jobb esteleg rosszabb a rossz érzés keress fel egy prenatralis tanácsadót vagy pszichológust :) nem veled van a baj, sokan keresztül mennek ezen a lényeg h dolgozz a megoldáson

Óó a kötődés nem mindig jön automatikusan! Erről nagyon ritkán beszélnek, pedig kellene!

Első 3 hónap nekem is ugyanez volt. Gyászoltam a régi életem, idegennek éreztem magam, idegennek éreztem a fiam, alig vártam hogy mások kezébe nyomjam, nem mertem hozzányúlni sem nirmálisan (persze hozzányúltam), mert mi van ha rosszul csinálok valamit és elkezd sírni.

A fejemben az járt, hogy ha ebből az egész rakás elszart életből kiakar szállni a férjem, tökre megértem, el se hiszem mit műveltünk, hát nekünk gyerek?? Normálisak vagyunk??

Aztán kb 3 hónaposan ez elmúlt, nem mondom hogy hipp hopp átkattant valami, de szépen lassan elkezdtem kötődni. Most 3 éves lesz és mostanra már igazi anyának érzem magam, de nem tudom mikor alakult ki. Valahol menet közben. Nagyon szeretem a kis csimaszt, és jó hogy már ő is tudja mondani, meg érti is mit jelent.

Kitartást!