Mennyi nettóból nevelitek 2 babótokat? Nem merem bevállalni a másodikat, de ti már tapasztaltabbak vagytok.

Ismerek egy ilyen családot. Mindent meg akartak és meg is adtak az egyetlen fiuknak, szándékosan nem vállaltak többet és erre büszkék is voltak. Jól beszóltak a takarítónőjüknek, amikor 3 kamasz gyerek mellett nem vetette el a negyedik gyerekét, hanem bevállalta.

És mit ad Isten: a gazdag család egyetlen gyereke meghal autóbalesetben... Most ott vannak egyedül. A szegény takarítónő meg ki tudta taníttatni mind a négy gyerekét.

Szeritnem senkit nem kell lenézni azért, mert csak egy gyereke van, csupán mert gondolkodik előre is és nem felelőtlenül vállal be mindent, mégha jelenleg anyagilag meg is tehetné azt.

Nekünk is egy gyermekünk van (és persze lakás és kocsi hitel), és valószínű, de csak valószínű, hogy ha lenne második, akkor azért ő sem szenvedne hiányt. Viszont az már biztos, hogy akkor nekünk is jóval szűkösebben kellene élnünk, két gyereknek akárhogy is nézi az ember, de ugyanannyi pénzből nem tud megadni ugyanannyit, mintha csak egy gyereke lenne.

Mások vagyunk, szerencsére. De nem kell lenézni és lehurrogni azt, aki nem vállal be pl. második gyereket, mert ahogy sokan írták előttem is, ne azon kelljen gondolkodni, hogy rántott hús vagy krumplifőzelék legyen a vasárnapi ebéd, vagy a gyereket elvihetjük-e állatkertbe hétvégén vagy se. És akkor ez még csak a gyerek, hol maradunk MI? Nem önzőségből, de szerintem senki nem úgy képzeli el az életét, hogy csak robotol és robotol és itt nem luxus dolgokról beszélek, hanem hogy pl. egy évben legalább egyszer eljuthassunk nyaralni, néha a pároddal moziba vagy vacsorázni. Nem hinném, hogy ezek luxusigények, de a mai világban sajnos már lassan annak számít.

Én tökéletesen megértem azt, aki nem szeretne hónapról hónapra élni, hogy épp legyen mit enni adni a gyerekeknek vagy épp cipő a lábukra, mert egyáltalán nem kell mindenkinek így élni, ahogy sokak szülei is éltek. De el kell fogadni azt, hogy valaki bevállalja így is a két vagy akár több gyereket, és azt is, ha valaki csak egy gyermeket szeretne, mert egy minőségibb életet szeretne élni.

És hogy lehet ilyet mondani, hogy egy három fős család nem család? Ezt kikérem magamnak (szerintem mások nevében is beszélhetek)! Tudod, ismerek olyanokat, sajnos nem is egyet, akinek mondjuk ez az egy baba sem egyszerűen jött össze, és második vagy többedik biztos is, hogy nem lesz, mert egyszerűen nem lehet. Kicsit bele kéne gondolni a másik helyzetébe is, és utána mondani ilyen okosságokat, mert épp lehetne "csúnyát" mondani a sok gyerekesekre is.

Szóval kedves kérdező, én a helyedben most biztos nem vállalnék be egy második gyereket. Inkább menj vissza dolgozni egy pár évet, hogy kicsit tudjatok tartalékolni, aztán meglátjátok, hogy hogyan álltok anyagilag. Tényleg nem probléma, ha akár 5 év is van a két tesó közt.

Nekem nincs testvérem és nem éreztem gyerekkoromban,hogy hiányozna. Mindent megvettek,amit akartam. Most 28 évesen éreztem először,hogy de jó lenne egy testvér. Lassan kihalnak a rokonaim és nem marad senki a családomból.

Annak a hátrányát,hogy mindent megkaptam már régóta érzem. A szüleim elváltak és az anyagi helyzet egyre nehezebb lett. Bár anyukám próbált továbbra is mindent megadni.

Visszanézve inkább választanék egy testvért,mint a sok játékot,édességet és mindent amit kértem.

Jó persze,nem kell elkényeztetni egy gyereket,anélkül is meg lehet mindent adni.

Jelenleg egy 15 hónapos kisfiunk van. Félek kicsit a jövőtől,de mindenképpen szeretnénk neki testvért. Szerencsére a férjem családjára is számíthatunk és persze anyukámra.

Minden jót mindenkinek!

18.35-re reagálnék, ha már megszólított:

Én nem hurrogtam le senkit, de ha idézed a lehurrogásomat, hát megkövetlek, ígérem.

Az meg, hogy ÉN kit nézek le magamban, azt már tényleg ne akard megszabni...

A mondatom pedig úgy szólt: nem tudják IGAZÁN, mi a család. Szóval bátran kérd ki magadnak, a véleményem változatlan és mindenki megértette rajtad kívül: egyke gyerek nem tudja igazán, hogy mi a család.

Én nem azokra gondoltam (és ez egyértelműen kiderült az olvasni tudók számára), akik anyagilag képtelenek lennének felnevelni még egy gyereket. Én azokról beszéltem, akik simán megtehetnék, de nem teszik. Mert az úgymond „minőségi” életet választják helyette és a gyerekük nevében is beszélnek ilyenkor.

Ui: Örülök, hogy ismersz olyanokat, akiknek nem egyszerűen jött össze a baba. Érdekes, nekem LOMBIK gyerekeim vannak. És mégse álltunk meg egynél, csak mert nehezen jött össze… .Még mindig engem akarsz kioktatni a gyerekcsinálás nehézségeiről? Nem gond, csak kérdezem.

Egyébként egy dologban egyetértünk: nem vagyunk egyformák. És pontosítanám még HOFI kiegészítésével: SZERENCSÉRE..

kb minden rezsi kifizetése után marad kajára havi 40 ezer ft . 1 gyerek van .. férjem elvesztette munkáját és amugy is egy link dög.

örülj hogy ijen párod van és ha men fenyeget veszély hogy elveszti a munkahelyét . akkor rajta. örömmel.. sok sikert:-)

Én tökéletesen egyetértek azokkal, akik szerint el kell fogadni, hogy van aki egy gyerekkel is ugyanolyan boldog, és teljes családi életet is élhet, mint 2 vagy több gyerekkel. Az a baj, hogy sokan általánosítanak, de egy egyke gyerek semmivel sem több vagy kevesebb a társainál. Az, pedig hogy elkényeztetett, irigy, követelőző stb. lesz-e a gyerek, az csakis a neveltetésén múlik, nem azon, hogy van-e testvére.

Én a jelen anyagi helyzetedben biztosan nem mernék bevállalni még egy gyereket. Nem szeretem a bizonytalanságot, mi van, ha mondjuk hónap végére lesz beteg mindkét gyerek és 10ezret ott kell hagyni a gyógyszertárban (és még lehet nem mondtam sokat...)? Vagy ha majd a nagy suliba megy? Vagy ha mindkettő? Vagy dupla annyi lesz a hiteletek? Mert sokszor az a válasz, hogy egy második gyereknek nem kell sok minden új dolog, mert örökli a nagytól. Ha ellenkező neműek, a ruhákat máris nem lehet teljes egészében felhasználni. Azonkívül ott van még a havi kiadás is (pelenka, popsikrém stb.), amit ugye kénytelen vagy megvenni a második gyereknek. És ez az ovis, iskolás korszakban majd még csak tetőződik, gondolj bele abba is, hogy mi lesz 5-10 év múlva.

Én megértem, hogy nagyon szeretnél másodikat, de így csak "ártanál" valahol a családodnak. Próbáljatok meg plusz munkát vállalni, és valamicskét tartalékolni, hogy aztán 1-2 év múlva újra gondolkodhassatok a babás kérdésen. Nem feltétlenül fontos, hogy 1-2 év legyen a gyerekek közt, sőt, lehet a nagyobb korkülönbség még jobb is lesz. Lehet még babád, a reményt ne add fel, de mérlegelj most a jelenben.