A babás-mamás csoportokban miért jó ezzel "haknizni"?

11-es! Nem jött össze, én inkább kelek éjszaka a babámhoz, de cserébe kezdődjön a napunk reggel 7-kor, minthogy vasárnap is 6-kor már kukorékoljon, de cserébe nem kellett átmenni hozzá. És amúgy pont a fajtádról beszéltem… itt előadod, hogy mennyi melód van benne, de végeredményben pont a lényeg marad el; mit is csináltál pontosan?

Egyébként nekem az átaludt éjszaka pl este 9 és reggel 7 között van, tehát nem, a definíció nem azonos, mégis hogy lenne az? Nem minden családnál kelnek az emberek korán.

Kedves 14-es, olyan szimpatikus, hogy a "fajtámról" írsz... De tessék, a teljesség igénye nélkül, amiket csináltam-csinálok annak érdekében, hogy a gyerekem gyerekkora olyan harmonikus legyen, amelyen csak lehet:

- a kezdetektől kommunikálva van vele minden (igen, születésétől fogva), mindig tudja, mire számíthat, legyen szó a következő műveletről pl pelenkázás közben vagy a másnapi programról;

- mindig kivártuk, hogy a maga tempójában forduljon, üljön fel, álljon fel (igen, jól olvasod, nem tettük hasra - és igen, 6 hónaposan mindkét irányba forgott, magától);

- nem "stimuláltuk" semmiféle magától zenélő, világító, zörgő, mozgó, (számára elérhetetlen) távolságban lebegő/forgó bizbaszokkal, csend (illetve természetes zajok és emberi beszéd) és nyugalom vette körül újszülött korától kezdve;

- nem adtunk neki olyan kaját, amihez még éretlen az emésztőrendszer / fogazata, viszont jól se lakik vele, mert elfárad a nyammogásban, hanem amíg nem tudta rendesen megenni a darabosat kb másfél éves korában, püréztünk;

- az alvásideje szent és sérthetetlen;

- újszülött korától napirend van, ami a dolgok egymásutániságát jelenti, nem azt, hogy percre pontosan ugyanakkor csinálunk mindent;

- partnerként van kezelve alapvetően, komolyan vesszük a reakcióit és mindent, amit bármilyen módon kommunikálni tud (az első pillanattól kezdve)

- mindennap megyünk szabad levegőre, hacsak megoldható, többször is.

Most hirtelen ennyi jut eszembe. Ha kevesled a konkrétumokat, kérdezz nyugodtan.

11-es voltam

17-es (már ha nekem szántad, amit írtál), ha kétszer kel fel este enni, akkor vagy nem eszik eleget napközben, vagy ahhoz van szokva, hogy mellen alszik el, máshogy nem tud, és nem enni kel fel, hanem az addiktív inger hiányzik neki a visszaalváshoz. Ezekre sajnos mind van magyarázat, és lehet ellene tenni.

16-os voltam

Hagyd 17-es, a 18-as fajtájúak tényleg mindig okosabbnak fogják hinni magukat :D

Az, hogy a gyerek rendesen gyarapodik havonta, napközben szól ha éhes (másfél éves, de már vagy 100 szót mond), sőt a gyerek maga jelzi, hogy jóllakott, és éjszaka mégis felkel enni, mit jelent? És az, hogy néha, ha felkel a tápszeres gyerek éjjel, van, hogy kér egy kis tápszert éjszaka, van, hogy csak inkább iszik egyet és visszaalszik, na ez milyen addiktív inger? Elárulom, hogy ez is, mint olyan sokminden, érettség kérdése. Máshogy fejlődnek a gyerekek. Nem az én gyerekemről van szó, hanem az ő unokatesójáról, majdnem egyidősek, és hát látom, hogy hiába a hasonló nevelési elv és törődés (elvégre egy család vagyunk), merőben más a két gyerek. Majd 18-as, ha lesz egyszer egy rosszul alvó testvére a gyerekednek, kérlek kövess meg minket.