Ilyen időben ki vihetem a 2 honapos gyermekem?

ha nem muszáj, nagy szélben nem mennék vele. hidegben igen, szélben nem. miért ne mehetnétek sötétben? 4kor már sötétedik, ha pl. a tesóért kellene menni az oviba, otthon hagynád egyedül a kicsit?

te tudod mennyire fázós a gyerkőc, de ha 3 fokban ennyi ruhát adsz rá, minuszokban mit fogsz még ráadni?

Whaaat?:D

4 napos korától kezdve naponta kétszer megyek/megyünk vele sétálni minimum 1-1,5 órákat. Akár babakocsiban, akár hordozóban rajtunk.

2 és fél hónapos, teljesen jól elvan, általában be is alszik 5 percen belül.

És igen, megyek vele sötétben is, akár egyedül.

Mi a gond azzal, ha sötét van?

Viharban, vagy hatalmas szélben nem mennék, de ha "csak" esik az eső, akkor is kimegyünk max. a kertbe, a fedett teraszos részre. A hidegtől nem lesz semmi baja, fel kell öltöztetni. Mondjuk nem úgy, ahogy te gondolod... Ennyi ruhát ilyen időben gyilkosság ráadni, csak leizzad és végigsírja az egészet.

Elhiszem, hogy újdonság az anyaság és tele vagy kétségekkel, de azért nem kell a négy fal között felnevelni a gyereket...

2 hónapos az enyém is.

Simán kiviszem. Ma pl 3 órát voltunk kinn.

Hosszu body,vékony pulcsi, hosszunadrág, bele egy ilyen plüss kezeslábasba, ami nem téli overál. Betekerem pléddel és ennyi.

Nem igazán érdekel a százalékos, pontozós szavazgatás. Kinőttem az oviból egy ideje már, úgy látszik, páran nem. :)

Egy szóval sem mondtam, hogy tökéletes anya lennék, vagy hogy rögtön egyértelmű lett volna minden. Sőt, a mai napig vannak bennem/bennünk kétségek, de azért nem azzal kapcsolatban, hogy sötétedés után lehet-e utcára menni a gyerekkel... Miért ne lehetne? Mi baja lesz a sötétben?

9-es! azért nincs egészen igazad. Találkoznál anyósommal, kikelne a hitéből, ha nem azt látná, hogy egy millió réteg ruha van a gyereken, ráadásul ő még úgy nőtt fel, hogy 5 fok alatt babát nem viszünk ki. Értelmes orvos ember, az édesanyja ráadásul gyerekorvos. Akkoriban ez volt a szokás, ő inkább hitt az aktuális tankönyvi ajánlásoknak, mint a saját józan paraszti eszének, anyai ösztönének, megítélésének. Nem mindenki olyan határozott, mint mondjuk én, aki tojom le, hogy 2 fok van, mert van a világon meleg ruházat is, mindeközben azt sem gondolom, hogy 18x vastagabban kell őt felöltöztetni, mint saját magamat. De ha ott van az ember bizonytalanul, kevésbé magabiztosan és megjelenik például az én anyósom, aki teljes magabiztossággal állít mindent, akkor nyilván elgondolkodik az ember, nem? Hogy talán igaza lehet, hiszen ő is felnevelt már 2 gyereket.

Egyébként például az én babámat baromira frusztrálja a sötétség, igyekszem mindig még napnyugta előtt hazaérni vele, mert különben nyűgös, ideges. Biztos hallottál már arról, hogy a babák nem egyformák, ebbe szerintem beletartozik az is, hogy élvezi-e, ha zord időben, esőben, sötétségben is gyalogolnak vele, vagy sem.