Rossz anya vagyok, hogy nem ébredek fel a babám minden moccanására?

nagyon jól csinálod, nyugi. A babák nem úgy alszanak, mint a kő: nekik is van felületesebb alvásuk, amikor álmodnak, ilyenkor mocorognak is, meg a mélyalvás, amikor nugodtan lehet őket simizni, meg se rezzennek rá. Mivel egy ágyban alszol a babáddal (nagyon helyesen!), és alaposan megismerted őt, csak akkor ébredsz, amikor kell, egyébként alszol te is, mert neked is kell a pihenés. Nem minden rezdülésére, hanem csak akkor, amikor szüksége van rád és téged hív. És látod: nem is kell sírnia, te már arra felébredsz, hogy rugdos.

Elismerésem a helytállásodért! Nagyon jó anya vagy, ebben ne kételkedj! Csak így tovább! :-)

Egyáltalán nem vagy rossz anya. Nem mindenki alszik ébren, hogy felébredjen a baba minden rezdülésére. Ráadásul te nem csak a babáddal és max. még a háztartással foglalkozol, hanem még dolgozol is. Így nem is csoda, hogy mélyen alszol. A legjobb, amit tehetsz, hogy nem aggódsz emiatt. Ha baj lenne, arra úgyis felébrednél, hidd el.

Én sem ébredek fel éjjel a babám nyüszögésére, szinte soha. A férjem szokott felébredni és bemenni hozzá. Azt már "megtanítottam" neki, hogy ha hall valamit, ne rohanjon rögtön, mert van, hogy azzal ébreszti fel.

Sokáig engem is bántott, hogy fel sem rezzenek semmire. De aztán történt egy olyan eset, hogy a refluxos kislányunk egyik éjjel rengeteget bukott vissza. Orrán-száján jött vissza az anyatej, de szó szerint. És mivel hason sosem tudtam altatni, csak az oldalán így szegénykém fuldoklott a visszabukott tejtól. Na erre én ébredtem jóval hamarabb, mint a férjem. Én már javában bent voltam nála, ölbe vettem, tisztítottam ki a száját, hogy hamarabb kapjon levegőt, nyugtatgattam, mire Apuci is megérkezett. Nagyon megijedtünk mindannyian. De azóta tudom, hogy ha baj van, akkor úgyis felébredek. Sajnos ez a szerencsétlen eset kellett ahhoz, hogy ne érezzem magam emiatt rossz anyának. És az a furcsa az egészben, hogy a kislányunknak szinte hangja sem volt, nem is értem, hogy mire ébredtem fel. Mikor kikaptam az ágyból és elkezdtem a szájában túrkálni és az orrát szívogatni, akkor kezdett el sírni, de nagyon. Úgyhogy tényleg nem értem mi ébresztett fel. Talán a kislányom őranygala, vagy a jó Isten, nem tudom. De hál Istennek ébredtem, és nem későn. Utána napokig aludni is alig mertem.

Egyszóval nyugodj meg!!!!! Nagyon jó Anya vagy!!!!!!

Csak csatlakozni tudok az előttem szólókhoz, nagyon önfeláldozó anya vagy, én csak irígykedhetek, mert fele ennyi energiám sincs, és még segítségem is van.

Én az első nap aludtam egy szobában a lányunkkal, de egy 1 órát sem aludtam, mert minden kis neszre felkeltem. Így visszaköltöztem a férjem mellé, így már csak a nyöszörgést, sírást hallottam meg azonnal. Most 7 hónapos a lányunk, sokszor éjjel gyakorolja forgást, elveszti a cumit, általában éjjel 1-2 óráig a férjem még fenn van, olyan éjszakai bagoly, így ő megy a segítségére, utána már éberebben alszom, és én megyek. Egyszer itt aludt anyukám, ő szólt éjjel 2-kor, hogy a kiscsaj gagyarászik a kiságyban...el kezdett játszani a sötétben, hát én arra sem ébredtem fel. Persze, ha üvöltene, azt biztos meghallanám, így azt hiszem nincs ezzel semmi gond.

A barátnőm egyébként egy szobában aludt a férjével együtt a babaszobában, és mégis a férje keltegette, hogy felébredt a kicsi, szopizni kellene. Ő úgy alszik mint az atom, és tényleg csak a hangos sírásra ébred. Szóval én nem hiszem, hogy ez dönti el, hogy ki milyen anya, hanem az, hogy mennyit foglalkozik vele, és mit tesz meg érte. Ebben te az élen jársz!!!

Tegnapi 20:58-as!Te mekkora egy paraszt vagy!

Szerintem,nem vagy rossz anya,csak fáradt...ennyi..én sem kelek fel minden rezdülésére,csak ha már sír,vagy rugdos....