Mit csináljak, ha én már nagyon vágyom babára, de még egyetemista vagyok és nem is dolgoztam? Ezt a vágyat el lehet valahogyan nyomni magamban?

Csak nagyobb cégeknél dolgoztam eddig, ahol már a pályakezdők is komolyabb béreket kaptak. Tudni kell, hogy ezek a helyek hatalmas ugródeszkák és a fiatalok kedvelik is. Kapnak egy korrekt fizut, releváns tapasztalatot és később jó referenciát a váltáshoz. Cserébe rohadt sokat kell dolgozni, hektikus időrenddel, stresszesen. Pár évig egy pályakezdő bevállalja, aztán még több pénzért tovább szokott állni egy nyugisabb szenior pozira. (én is ezt csináltam)

Ez gyerek mellett lehetetlen, érthetően. Viszont ami pályakezdő anyukáként alkalmaz majd, az valószínűleg egy alacsonyabb béres, később egy robottal is helyettesíthető munka lesz. Ezt figyelembe venném, mert a robotizáció nagyon a küszöbön van. Lehet, hogy most pár évig tök mindegy neked, hogy a párod tart e el, de ha neadjisten később történik valami, és nem kell csak válásra gondolni, lehet az is, hogy balesetet szenved, te egyedül maradsz, és el kell tartanod úgy egy gyereket, hogy nincs tapasztalatod, de ahova felvesznek alig fizet, akkor nagyon gyorsan arcba vág a valóság. A kisbaba első éve általában olyan kis cuki, sokan vágynak rá, egy idealizált képre. De amikor a gyerek cseperedni kezd és már nem dobja mindenki hanyatt magát tőle, se tőled, akkor okozhat kellemetlen meglepetéseket, hogy életed értelme minden téren elkezd hátráltatni. Persze ez természetes, meg is lehet oldani, de ehhez kell, hogy egy kicsit láss a való világból is.

Viszont mivel egyébként jó körülmények között éltek, 2-3 év múlva akár szóba is jöhet, akkor sem leszel még öreg, de már lesz diplomád és némi munkatapasztalatod.

0 forint bevételre szeretnél gyereket? És ha szétmentek, utána mit csinálsz? A pasid fog eltartani a gyerekkel együtt, vagy a szüleid?

Mert az oké, hogy kaptál egy lakást, de kell mellé bevétel is, mert nemcsak lakni kell valahol, hanem valamiből megélni is.

Ha a pasid nem lenne, és te úgy is el tudsz tartani egy gyereket: na az az anyagi biztonság.

Ha ez nincs meg, én biztos nem vállalnám be most, ha egyszer úgy alakul, dolgoznod kell, senki nem fog alkalmazni egy gyerekkel és 0 munkatapasztalattal, voltaképp pályakezdőként.

Pár év múlva, ahogy olvastam belefér, de én ezt most egy meggondolatlan döntésnek érzem. Aztán a te életed, te döntésed, én véleményem ez.