Minden szempontot figyelembe véve, átgondoltan, érvekkel alátámasztva vállaltatok második/harmadik gyereket, vagy csak úgy, mert akartatok?
Ma elkapott az érzés, hogy lehet, hogy kéne egy testvér a lányomnak, de aztán végül pro és kontra érveket felsorakoztatva nagy előnnyel nyert az, hogy ne legyen testvére.
Pro:
-lenne kivel játszania (ez zsákbamacska... Vagy szereti majd, vagy nem, lehet, hogy féltékeny lesz, stb.)
Kontra:
-terhesség: mi van, ha veszélyeztetett leszek, vagy fogyatékos lesz a baba
-gyermekágy: egy gyerekkel is katasztrofális volt
-kicsi a ház, bár elférnének, de soha nem lenne saját szobája
-két gyerek dupla pénz
-férjem a lányom születése óta itthon van homeofficeban, így sokat segít. Ha ennek vége lesz, és lesz még egy gyerek, hát én azt nem vállalnám így be (tudom, nők milliói megteszik, nem savazást kérek, az engem nem érdekel. Itt gyakorin folyton azt olvasom, hogy mindenkinek milyen szar otthon a gyerekekkel)
-a lányomnak mindent meg tudunk adni így, hogy egyedül van
Szóval, ezek az érvek, mint látjuk, sok pozitívumot nem tudtam felhozni.
Ti mi alapján vállaltatok második gyereket?
Hány éves az első?
Szerintem nem nagy akarod azt a másodikat, így inkább ne legyen.
Minden szempontot figyelembe véve és alátámasztva vállaltunk másodikat.
De igazság szerint az elsőt se úgy vállaltuk, hogy jöjjön és majd lesz valahogy.
A "mert akarok" nekem már akkor is kevés volt.
A másodikról egyébként 2,5 év fontolgatás után döntöttünk, így lett végül 3,5 év korkülönbség.
Nehezítő tényező volt, hogy nálunk az első "problémás", fejlesztésre szoruló. Sokáig egyáltalán nem tudtuk elképzelni hogy legyen második, hiába akartunk eredetileg mindketten kettőt.
Semmit nem mérlegeltünk.
Tudtuk, hogy kettőt szeretnénk, kis különbséggel.
2éves a fiunk, 11hetes terhes vagyok, aki sajnos csak a 9.honapban fogant meg.
Ahol 1nek hely van, ott kettőnek is.
Ha már ennyire kell gondolkodni rajta, inkább ne szülj... nem akarod te őt...
Tuduk, hogy szeretnénk még és kész. Ha nagyon nem lettek volna adottak hozzá a körülmények, akkor nyilván nem vállaljuk, de különösebb észérveket nem kerestünk.
Sokat beszélgettünk a harmadikról is, de nála már előjöttek a "hova tesszük", "mi lesz, ha beteg lesz", "akarjuk-e előről kezdeni a babázást" és hasonló érvek, ami egyértelmű jele annak, hogy nem is akartuk mi azt már igazán, így elengedtük. Az érveidből nekem úgy tűnik, te meg a másodikat nem szeretnéd, akkor ne vállaljatok, ilyen egyszerű. Nem kell ehhez indokokat gyártani.
Szerintem te nem akarod igazan, en nem eroltetnem, csalodas lenne.
En nem akartam h egyke legyen, nem nagyon merlegeltem semmi mast tetelesen ahogy sokan teszik. Azota eltelt 10 ev, a negyediket ferjem szeretne es en csak most tudom felsorolni tetelesen h nekem miert NEM fer bele, idosodom, faradok, mar csak max 4oraban tudnek visszamenni dolgozni es en szeretek dolgozni, nem tudnek mar tobb fele szakadni stbstbstb. Szoval igazad lehet, amikor az ember nem akarja akkor sorakoztat fel igazan ellenerveket.
Pro:
-lenne kivel játszania (ez zsákbamacska... Vagy szereti majd, vagy nem, lehet, hogy féltékeny lesz, stb.)
-vagy igen vagy nem ezt elore nem tudhatod.
Negyed annyiba se kerul a kovetkezo gyerek mint az elso. Leven siman megvan az agy a babakocsi a jatekok a mindenfele cuccok, ruhak nagyreszt. Max pelenkat kell venni meg pospitorlot.
Kontra:
-terhesség: mi van, ha veszélyeztetett leszek, vagy fogyatékos lesz a baba
- az elso is lehetett volna az ha ezen parazol ne szulj mert ha ja a genetika ilyen furomanyos ...
-gyermekágy: egy gyerekkel is katasztrofális volt
-ez nem lehet erv mert korant sem biztos h az lesz... rutinosabb vagy mar mert volt egy elso gyerek es jobban fogod kezelni is.
-kicsi a ház, bár elférnének, de soha nem lenne saját szobája
-a kulon szoba max tinikent fontos... 11-12 eves kor korul alakul ki h kellene egy privat ter. Amugy akkor sincs semmi ha nincs kulon szoba max jobban alkalmazkodnak. Masik h 10-12 ev alatt akar nagyobba is koltozhettek.
-két gyerek dupla pénz
-nem dupla penz(max a csp dupla) de koltsegben nem az. Pl csomo mindent nem kell megvenned a kisebbnek ha mar a magynak megvetted. Tedd el. Jo lesz a masodiknak, a gyereket holt hidegen hagyja h a teso kosagyaba alszik vagy a teso babakocsijaba tolod...
-férjem a lányom születése óta itthon van homeofficeban, így sokat segít. Ha ennek vége lesz, és lesz még egy gyerek, hát én azt nem vállalnám így be (tudom, nők milliói megteszik, nem savazást kérek, az engem nem érdekel. Itt gyakorin folyton azt olvasom, hogy mindenkinek milyen szar otthon a gyerekekkel)
- 3 gyerekkel vagyok homofficeban 😂 ja savazlak erte h nem vagy elegge onnalo nem vagy elegge eros h elbanj ket kis gyerekkel 😂 ne legyen mar az h ezert mem lesz teso, pff ez nagyon gaz 😂
-a lányomnak mindent meg tudunk adni így, hogy egyedül van
- nem adsz meg mindent. A testverr fontos a szemelyisegfejlodesben akinek tesvere van az magasan ver csomo kompetenciaban a egyke gyerekeket. Szocialisabban alkalmazkodobbak nyitottabbak kevesbe egosista onnallobbak es ontudatosabbak... szoval mem adszeg mindent a gyereknek.
Amigy a gyereknek nem a draga jatek kell nem a draga ruha nem a tergyi dolgok. Sokkal jobb ha keves cucca van mert ertekelni fogja ami van. Ha elhalmozod akkor egy. Kiskiralylanyt nevelsz belole aki majd az eletben rohatdtul mem fog tudni boldogulni.
Szal osszegezve te ne vallalj tobb gyereket mert pont elet elkenyeztetett gyerek van mar a vilagon. Pont eleg lesz az az egy akit nevelsz ...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!