Ki mikor kezdett el kötődni babájához ?

Szerintem depressziós lettél ami úgymond normális,mert nagyon sokan átélik ezt. De a helyedben minél gyorsabban keresnék szakembert,mert ez egy borzalmas állapot lehet neked és a babának is így. A párod segít esetleg,szüleid,testvéred?

Én pont ellenkező szituban voltam,ahogy megszületett egyszerűen kizártam mindenkit,nem vettem fel a telefonokat,nem akartam beszélgetni senkivel,nem akartam hogy jöjjenek látogatni mert nem bírtam elviselni hogy hozzáérnek az én babámhoz. Annyira féltettem hogy valami borzalmas érzés volt.. kb 3 hónapig tartott aztán megnyugodtam és elmúlt. De átérzem hogy nagyon nehéz lehet most neked,de ne hibáztasd magad,csak beszelgess valakivel! Nekem mondjuk anyukám volt aki tudott segíteni lelkileg. :) ❤

Én azért nem hoznék ilyen messzemenő következtetéseket, hogy depressziós vagy és pszichológus kell. Persze ha úgy érzed, hogy segítene, akkor keress fel egyet, de azért sokaknál nem jön olyan könnyen az a bizonyos "szerelem".

Nálam is így volt, mégse érzem, hogy depressziós lettem volna. Terhességnél nem tudtam kötődni még a babáimhoz. Vigyáztam rájuk, meg minden, de nem éreztem olyan szeretet irántuk, hiszen még nem ismertem őket, nem is láttam őket, olyan megfoghatatlanok voltak. Szüléssel se jött hirtelen. Aranyosak voltak, foglalkoztam velük, elláttam őket, de nem volt az a bizonyos szeretet. Olyan másfél-2 hónaposan éreztem azt, hogy igazán szeretem őket. Lányomnál és fiamnál is így volt. Lányomnál még én is aggódtam ezen, fiamnál tudtam, hogy jönni fog ez az érzés, csak ki kell várnom. Szerintem nekem szükségem volt arra, hogy megismerjem őket, összeszokjunk, az együtt eltöltött idő....stb.