Csak én vagyok ilyen-vagy más is beszél olykor emelt hangon a babájához?

Sőt, én le is szoktam cseszni.

Szokjon csak hozzá az élet kihívásaihoz, a főnöke is cseszegetni fogja egész életében.

Nehogy azt higgye, hogy a gyermekkor csupa tejföl!

Csak hogy tudd, min megy keresztül: [link]

Amúgy miből gondolod, hogy veled akar kicseszni, amikor sír? Úgy viselkedsz, mintha a csecsemőd ugráltatna, ráadásul szándékosan. Szerintem hűtsd le magad! Nem RÓLAD szól a sírása, hanem Őróla!

Őszinte leszek, velem is előfordult egyszer-kétszer az eddigi hét hónap alatt. Ez nem kiabálást jelent, nem azt, hogy kikeltem magamból, de volt már olyan, hogy elpattant valami, és nem a legszebb stílusban beszéltem. Most ez így leírva valószínűleg sokkal rosszabbul hangzik, mint amilyen valójában.

Nálunk is az alvás a problémás, gyakorlatilag, ha csak kétszer kell éjszakánként felkelni hozzá, akkor már hálát rebegek. Ehhez jött tegnap az, hogy a délutáni alvást is letudta fél órában, utána meg csak nyűglődött, semmi sem volt jó. Egy órán keresztül próbáltam visszaaltatni, de mikor a végén a hajamat cibálta, akkor bizony elszakadt a cérna, és közöltem vele, hogy ennyi volt, mehet játszani, de ne várja, hogy én szórakoztassam. Persze ott ültem vele, figyeltem rá, de tényleg kicsit mérges voltam. De mondom, nem arról volt szó, hogy ordibáltam, csak épp kedvesnek sem sikerült lennem. Szerencsére csak hébe-hóba fordul elő, hogy kihoz a sodromból (nyilván ennyi idősen nem szándékosan csinálja, ez lebeg a szemem előtt), viszont nem vagyok szent, időnként bizony képes felhúzni, akaratlanul is.

Ezen kívül van olyan, hogy határozottan rá kell szólnom, pl. nem játszunk a cipőkkel, nem rángatjuk a másik haját, nem borogatjuk a kukát stb. De ezek nem emelt hangon történnek, nem megy fel közben a pumpa, viszont elég határozottan mondom, hogy "nem szabad". Időnként már abba is hagyja olyankor a tiltott dolgot, de van, hogy vigyorogva csinálja tovább. Olyankor pedig megfogom, és elviszem onnan, ahol van. De gondolom a kérdés inkább az első szituációra vonatkozott, nem a másodikra.

Na, itt vannak a szuper anyák :D

Mindig higgadtak, sosem fáradtak csak tökéletesek:D!

Igen, szoktam a hangomat megemelni, amikor már csupa hiszti, én meg hiper fáradt vagyok (mert nem vagyok szuper anyuci ).

Ha párszor megemeled a hangodat, semmi baja nem lesz.

Te is ember vagy, vannak határaid!:-)

20 hónapos a lányom, szoktam kiabálni, mikor már 3.-ra sem érti, amit mondok.

Amikor volt 6-8 hónapos, akkr is előfordult. Mivel a párom 9-től egészen0:30-ig melózik, az én türelmem is véges. Hangosabban mondtam neki:kérlek, fejezd már be, csicsuka, csendben stb.