Anyukák, szerelmesek vagytok még a párotokba, vagy már átfordult szeretetbe az érzés?

Mi 5 eve elunk egyutt (meg ami elotte volt) es szeretjuk egymast.Ez mar reg nem szerelem....valami mas, de nem csak szeretet.

Szoktunk vitazni mint mindenki.

Vannak gondjaink, de igyekszunk megoldani....nem mindig megy.

Kitartunk egymas mellett, remeljuk meg jo sokaig.

én imádom a férjemet, pedig már 8 éve vagyunk együtt, Voltak hullámvölgyek, de soha nem szűntem meg szeretni őt, igazi szerelemmel. Aki vitázik, majd kibékül. Ha máshol nem, az ágyban.

Néha azért hiányzik az az időszak, amikor beleszerelmesedtem, azóta valami még mélyebbé alakult át. De abban is a szerelem a döntő.

Én is azt érzem, mint az egyik válaszoló. Időnként kap el az érzés, hogy szerelmes vagyok, aztán "csak" egyszerűen szeretem, néha meg az agyamra megy, illetve én az övére

:-) 8 éve ismerjük egymást, 5 éve vagyunk házasok, és 7 hónapos a kislányunk.

Néha hiányzik az udvarlása, már nem nekem hízeleg, hanem a lányunknak, de tudom, hogy nagyon szeret, és velem akarja leélni az életét. Ez valóban nem egy lángoló szerelem, a kezdetekben sem volt az, ugyan 30 voltam, amikor megismertem, sok csalódáson, próbálkozáson estem át előtte. Szóval inkább szeretet érzés van bennem, fűszerezve egy kis szerelemmel romantikusabb napjaimon:-)