Mit tegyek, ha "pszichológusfüggő" lettem?
A pici születése után majdnem beleestem a szülés utáni depresszióba, és felkerestem a férjem tanácsára egy pszichológust. Csak én beszéltem a gondjaimról, ő meg kérdezett és tanácsokat adott. Otthon ettől még nem jobb a helyzet, de jól esik panaszkodni, jól esik, hogy meghallgat egy olyan nő, akinek szintén voltak ilyen bajai. Eleinte csak 1 héten 1x mentem, aztán most már a saját kérésemre heti 3x megyek, ami nem kis pénz. Még mielőtt anyukák hada megdobálna naranccsal meg paradicsommal: nem a gyerek elől menekülök, a babát viszem magammal ezekre a beszélgetésekre.
Szívem szerint minden nap mennék pszichológushoz, minden nap kipanaszkodnám magam és beszélgetnénk. De én is tudom, hogy ez hosszú távon nem mehet, hogy 3x megyek, mert az egy hónapra nézve nagyon sok, egy évre nézve mégnagyobb. Mit tegyek? Hogyan kellene erről leszokni és heti 1x menni csak?
válasza:Nekem is az az érzésem, hogy egy bizalmas barátnői szerepet keresel inkább.
Lehet nem is panaszkodás amit csinalsz, hanem kvázi mesélsz, és élvezed, hogy nem kell a másik embert meghallgatni ott.
Amúgy ez szakmailag elég béna vagy haszonleső magatartás a pszichológustól, ilyen kerettelen terápiát tartani.
Babamama klub, régi vagy új barátnők nincsenek? Nálunk létezik a kerületben egy ilyen beszèlgetős program, egy előre meghatározott témáról beszélget pár anyuka, tök jó és ingyenes.
Ilyeneknek néznék utána.
válasza:Talán igazatok lehet, mert tényleg jó, hogy csak én beszélek.
Akik barátnőim, azok már unják a sok panaszkodást, de ez van, nem tehetek róla. Nekem jól esik. A csaladtagok meg elmondják, hogy ők milyen jól voltak, pedig sokkal több dolguk volt, mint nekem, stb. Meg ilyen lekezelő válaszok, és elkezdenek velem veszekedni. A férjem is valamennyire unja már, hogy engem kell hallgatnia.
Ilyen anyukás klubban nem voltam még, és nem is szeretnék, ha ugyanilyen anyukák vannak ott, mint a fórumokon, meg ezen az oldalon, akik mindig mindent jobban tudnak a másiknál. Csak fb-on voltam benne egy ilyen csoportba, direkt nem írom le a nevét, nehogy valaki is csatlakozzon. Ott ha le merted írni a problémádat, akkor ment a sarazás, olyan dolgok miatt is, amikről én nem tehettem (tápszerezem a babát, mert nem volt tejem, bármit is csináltam, stb.). Valahogy jól esik, hogy valaki megért. Mióta anya lettem, nem érzem magam jól. Nem vagyok depressziós már, csak olyan semmilyen a hangulatom és párszor elpityergem magam.
válasza:De miről panaszkodsz?
Sima programokat csinálsz már? Mennyi idős a baba?
Amúgy ja, nyilván az ismerősök nem tolerálják örökké a panaszt.
válasza: válasza:De mi a baj, ami miatt panaszkodsz, amit megunt már mindenki? Van valami probléma? Gyerkőccel, te egészségeddel, traumatikus volt a szülésed, házassági problémák?
Barátnőkkel nem tudsz másról beszélgetni?
válasza:Az anyasággal kapcsolatban és a párkapcsolatommal kapcsolatban szoktam panaszkodni. Eleinte még a szülésemmel kapcsolatban is panaszkodtam (nem volt traumatikus, csak rossz volt), de azon már túlléptem.
Mostanában leginkább csak a rossz dolgokról szeretek beszélgetni, ez nem tudom, hogy miért van. A baráti társaságom szerint negatív vagyok. Ők meg nem szeretnek csak a negatív dolgokról beszélgetni állandóan, ezért hanyagolnak. De nem tudok a pozitívról beszélgetni, ha nem történik semmi pozitív velem.
Nem nagyon csinálok programokat, ha ez számít, akkor olyan 6-7 óra felett el szoktam menni a gyerekemmel sétálni. 6 hónapos.
válasza: válasza:#19
Azért ne ostobázzunk már le ismeretlenül embereket!
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!