Játszótéri anyukák, szerintetek ezt mire véljem?

Igyekszem röviden összefoglalni. Nemrég költöztünk ide és megismertem három másik anyukát akik már régebb óta jóban vannak (A,B,C). Az ő gyerekeik mind idősebbek az én fiamnál pár hónappal, ami így egy éves kor körül sokat számít, például az enyém az egyetlen aki még nem jár. A lényeg tömören, hogy ha egyiküknek írok,hogy ráér e, akkor mindig mondják hogy persze gyere át, B és C is jön, vagy persze találkozhatunk, A is akart valamit csinálni ...de maguktól soha nem jutna eszükbe engem is meghívni. Én mikor megismertem őket, áthivtam mindegyiküket együtt, sütit sütöttem stb, tehát tettem egy lépést irányukba. Utána is mindegyiknek írtam egyesével, hogy van-e kedvük valamit együtt csinálni, de általában ez lett belőle, hogy ja persze amúgy is találkoznak jöhetünk mi is a babámmal. Nekem ez a három négy alkalom, ami volt, elég volt ahhoz, hogy sértőnek érzem és már nincs kedvem utánuk teperni, pedig ha együtt voltunk tényleg nagyon kedvesek voltak...ez az elmúlt két hónapban történt szóval nem akaszkkdtam rájuk. szerintetek ennek mi az oka? Ha annyira nem bírnának mondhatnám azt is, hogy nem érnek rá, vagy hogy nincs kedvük, de miért van az, hogy mindig nekem kell kezdeményezni? Ti mit csinálnátok? Megmondjam nekik, hogy rosszul esik, vagy hagyjam őket a francba? El vagyok szomorodva, úgy örültem, hogy végre volt pár ismerős a környéken.