Van itt olyan anyuka, aki nem rögtön szülés után lett depressziós, hanem a baba 1 éves kora után?

Én nem mondanám magam depisnek de valami nagyon megváltozott bennem, másabb lettem, félek néha az emberektől vagy legalábbis távolságot tartok, sokszor olyan ha pl egyedül megyek vhova mintha csak én lennék a földön és nem lenne más körülöttem. Nem kértem senkitől se segítséget. Jsvasoltak pszichológust de rajtam nem tudna segíteni.

Te depisnek érzed magad?

Én kb 10hó után éreztem ezt.

Férjem elmegy reggel 5kor dolgozni, hazajön este 7fele. Egész nap, hétfőtől péntekig egyedül vagyok a gyerekkel. Este mire megjön, annyi, hogy együtt vacsizunk. Aztán én fürdetek, altatok, mire végzek férjem is alszik már. A hétvégék meg olyanok, mindig van valami tennivaló, akkor sem ez az együtt dolog működik. Nekem az segített, hogy itt a faluban összebarátkoztam egy hasonló "sorsú" velem 1idős csajszival, neki is reggeltől estig megy a párja, csak ő 3gyerekkel van otthon. Minden nap bandázunk, a gyerekeink már imádják egymást, mi meg elkávézgatunk, beszélgetünk.

Ez a karantén kicsit megint rontott a helyzeten, megint kicsit befordultam, de nem volt annyira vészes, meg hosszu idő, mint elötte.