Anyukák! Ti nem aggódtok, hogy a gyereketek sérül ebben a helyzetben?

20 hónaposan pont nem abban a korban van. 3 éves kortól van abban a korban. Egy 20 hónapos még nem is jár közösségbe, ergo a nap nagy részét amúgy is az anyukával tölti otthon.

Képzeld el hogy sínyli az én 9 éves fiam, aki már évek óta közösségbe jár, gyakorlatilag sehová sem mehet, egy örökmozgó, falun élünk, az utca teli gyerekekkel, örökké kint futkároznak, bicikliznek, játszanak, most meg hetek óta be vannak zárva a 4 fal közé, max. sétálni, biciklizni lehet kimenni, de azt is családtaggal, akivel hetek óta a 4 fal között ül. Ezen felül az anyja sík ideg, mert naponta a tanulásra, odafigyelésre, ellenőrzésre, anyagok beszerzésére rámegy több órája, plusz főzni, mosni, takarítani kell és még home office-ban dolgozik is...én összetenném a kezem, ha jelenleg egy 20 hónapos gyerekre lenne gondom. :)

Én heti egy két alkalommal kiviszem, hogy érje egy kis inger. Persze nem bandázunk senkivel csak sétálunk egyet, hogy ne csak engem és az otthoni környezetet lássa.

Én elvagyok itthon amúgy, járok dolgozni szóval nem érzem nagyon a bezártságot, egyetlen egy dolog hiányzik a csoportos sport amire jártam. A gyerekek főleg az ilyen kicsik könnyen alkalmazkodnak.

Már más is kérdezte:

https://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__kisgy..

17, milyen erdőbe? :) A nem létezőbe? Vagy helyette a nem létező folyó-, tópartra? A nem létező kietlen rétre, parkba? Mivel? A nem létező autónkkal? Mert tömegközlekedéssel most biztos nem.

Sokan elfelejtik, hogy nem mindenki úgy és ott él ahogy ők és adják a magabiztos tanácsokat.

Nem megyünk ki, mert az a legbiztosabb. Belváros, betonrengeteg, egyik gyerek csecsemő (=pont ugyanannyit ér az erkélyen való levegőzéssel), másik csak sétálni tud(na). Sajnálni felesleges, tanácsot ne ossz!