Baj ha nem hagyom sírni a babámat?

Hogy lenne már baj? Így lesz kiegyensúlyozott és nem veszti el sem benned sem a világban a bizalmát.

Nem gondolom, hogy normális, hogy egy baba sír magára hagyva, tök mindegy, hogy mennyi időről beszélünk.

Olyan szép és rövid ez az időszak, ne mérlegeljünk, egy baba sosem sír ok nélkül. Amennyiben "csak" mami hiánya van, akkor is kell tudnia, hogy számathat ránk.

persze hogy nem baj, ilyenkor még főleg, de amúgy se tudod azzal elkényeztetni, ha foglalkozol vele. Egy 3-4 hónapos baba még nem tud szándékosan azért sírni, hogy kicsikarja amit akar, ő még azért sír mert éhes, álmos, nyűgös, vagy tényleg csak szeretethiánya van. Később üvölthet azért, mert már kóstolgat, próbálgatja meddig mehet el. Mondjuk az én fiam 7 hónapos, nagyon jól tudom, mikor hisztizik (erőlteti a bőgést, sikít, morog, könny nuku :))), de akkor se az van, hogy rácsukom az ajtót, hadd nyomja, hanem megpróbálom leállítani róla, adok neki valami foglalatoskodni valót, elterelem a hisztiről a figyelmét, és akkor veszem csak fel, mikor már nem ő kéri, mikor már nem üvölt, hogy érezze, hogy imádom, megvigasztalom, de nem abban a minutumban van felkapva, mikor őkelme úgy gondolja :) ez bevált, így nem a hisztivel éri el, hogy felvegyék.

boldog babázást, ne hallgass a Ferber-hívőkre! :)