Mennyire önzőség a saját kényelmét nézni a gyereke kényelme helyett?

Ebből én sem engedek. A saját szobájában a saját ágyában kell aludnia. Nekem is kell a pihenés, és a páromnak is az hogy este kicsit kettesben legyünk.

Ez nem önzőség, a gyereknek mg kell szoknia hogy a saját ágyában aludjon és pont. Nyilván az anyuka a kényelemre hivatkozik, de valójában nem csak erről van szó. Meg ezt minél kisebb korba belekell nevelni a gyerekbe hogy egyedül aludjon az ágyába mert később nehezebb lesz.

Most komolyan már ez is gond? Eszem megáll.

15: Ja-ja, ez lehetett a kiinduló ok... :-D

Mindenkivel egyetertek, csak azon csodalkozom, hogy fb-on az nlcafes meg a hasonlo szinvonalu lapok hozzaszolasai kozul, mindenki szidja azokat az anyukakat akik nem akarnak a gyerekkel aludni, mert “megvonod a sajat gyerekedtol a szeretetet” “nincs annal jobb amikor erzed a bore illatat” es a tobbi..furcsallom.

Ez nem önzőség.

Nem,nem az. Persze, kell áldozatokat hozni egy gyerekért, de nem mindent és mindenáron kell feláldozni. Neki ez a határ, hogy nem alszanak egy ágyban (amúgy ahogy többen írták, baromira nem alszik a szülő rendesen olyankor. El sem fér 2 felnőtt plusz egy gyerek egy átlagos franciaágyon kényelmesen. A gyerek forog, félig rádfekszik stb). Az enyémnek is van saját szobája, ha éjjel átjön nem minden esetben viszem vissza, de többségében igen és ott vagyok vele amíg elalszik. Kivétel ez alól amikor olyan beteg, hogy jobbnak érzem ha mellette maradok (hány, nagyon lázas stb). De akkor én maradok az ő szobájában. Rengetegen alszanak már újszülött kortól másik szobában, semmi tragédia vagy önzőség nincs ebben sem. Írom ezt úgy, hogy 1,5éves koráig velem egy szobában de külön ágyban volt (nekem baromi fárasztó volt éjjel minden etetésnél, nyafinál átmenni, ellátni, vissza). Utána ment a sajátjába ahogy átaludta az éjszakát. Ők így döntöttek, senkinek semmi köze hozzá, ettől nincs elhanyagolva, ha baj van gondolom az anyja ellátja, megnyugtatja.

Mi alapvetően pártoljuk az együttalvást, aludtunk is együtt mindkét gyerekünkkel az első ~3 évben, sőt, most is, ha valamiért igénylik (rosszat álmodnak stb.), átjöhetnek, 7 és 3,5 évesek. Ennek ellenére azt gondolom, hogy semmi gond nincs azzal, ha valaki a saját kényelmét is nézi, és átszoktatja a gyereket a saját ágyába, vagy eleve nem is akarja ezt. Engem nem zavartak, tudtam tőlük aludni, de sokan nem tudnak pihentetően aludni a gyerek mellett, márpedig a nyugodt alvás mindenkinek jár. A sógornőd nem is drasztikus egyébként, hagyja maga mellett elaludni a gyereket, aztán szépen átviszi. Mi ebben a rossz? Én is csinálom néha így, máskor eleve az ő ágyukban altatom el őket.