Csak számomra ennyire abnormális dolog, hogy alvó gyereknél síri csendnek kell lennie?

Ha gyerekes családhoz megyek alap hogy alkalmazkodom. Ha megkérnek rá hogy csendesebben legyünk akkor természetes hogy odafigyelünk. Ebben semmi kivetnivalót nem látok. Az anya tudja hogy milyen alvó a gyereke.

De ha hozzánk jönnek gyerekkel akkor nekik kell alkalmazkodni. Volt olyan hogy ismerős gyereke bealudt, ő pedig betette a hálószobába (persze az engedélyünkkel) és rácsukta az ajtót. Aztán szükségem volt valamire abban a szobában, gondoltam beosonok erre rám szólt hogy lehetőleg ne menjek be mert alszik a gyerek. Csak pislogtam. Persze bementem, hisz én voltam otthon.

Szerintem ez az irritáló kategória.

Szerintem erről azután lehet érdemben beszélgetned, ha már van gyereked. Ugyanis nem kicsit kimerítő sokszor már maga altatás. Küzd az ember 20-30-40 percet kb ugyanilyen hosszú alvásért (ezt napjában többször), akkor kiborító, ha megébred. Vagy ha már hosszabbat alszik és tudod, ha azt nem alussza meg, mert felébreszti valami vagy valaki a közepén, akkor iszonyatosan nehéz lesz vele a nap további része. És ezt senki nem kívánja magának.

Én is elképzeltem, hogy majd zajban fog aludni. Kb 4 hónapos korától ébredt mindenre. A napi nyugalmam többet ért. Ha valaki aki nálunk van nem érti meg, hogy halkan legyen míg alszik a lányom, akkor nem kell jönnie. De ilyen még nem volt 😅

Nem tőled függ a gyerek mire kel fel, hanem tőle. Tudod amikor 40 percig ölben ringatod és letéve max 10 percet alszik és ezt naponta 4x 5x kell csinálni, te is csendben maradnál hidd el. Vagy amikor az ágy reccsenésére is kipattan a szeme, fekszel mellette és azt kívánod, bár higany módjára le tudnál folyni az ágyról...

Én azt gondolom nem a csendhez szoktatjuk a gyereket, hanem így alakul és mindenkinek az az érdeke, hogy jól aludjon a gyerek. Sok anyának az a 20-30 énidő jut míg alszik a gyerkőc, persze, hogy nem akarja, hogy bármi is felkeltse a gyereket.