Miért nem bírom betartani a keretet?

Mivel ez koplalás is lehet neked azért.

1700 kalóriát fogyassz, és hidd el le fogsz fogyni.

Így csak az anyagcserèd vágod tönkre.

Mivel ez már bulima jele, nem ártana pscihológustól is tanácsot kérni, mert nem túl helyes amit csinálsz.

Mozogj eleget, de ne èhezz, így lehet legjobban fogyni.

Nagyon röviden ennyit, ha szeretnél kérdezz még bátran igyekszem válaszolni, amint tudok.

Bulimiával nem lehet fogyni. Koplalás--zabálás-hányatás. Ez egy ördögi kör soha nem fogsz belőle kijönni ha nem ébredsz fel időben.

Hány kiló vagy most? Felesleges célokat elérni, a mérleg csak egy szám. Sokan szeretnének 45 kilósra lefogyni, mert nem veszik észre, hogy 55 kilósan is vékonyak, csak egészséges módon, nem betegesen.. fogyj lassan, havi 1 kiló is teljesen jó eredmény, és nem kell végig koplalnod, nem fogod hányatni magad és a legfontosabb nem fogod visszahízni. Semmi értelme lekoplalni magad, aztán egyből elfelejteni a fogyózást és meghízni.

Hónapokig keményen fogyóztál, nem csodálom, ha eleged lett. 1200 kcal nagyon kevés, 2 kiló plusszal sem bírnám ennyivel, inkább mozognék többet.

A sírás és önhánytatás nagy baj. Ha eszel valamit s lassul a fogyásod, egészségedre, a lassú fogyás is jó. De ha nem tetszik, légy keményebb, döntsd el, mit akarsz... Ismerem én a vágyakat, nemérdekelsemmi-evést, el tudom képzelni az önsorsrontást is, de azért véletlenül nem tömöd tele magad, tudatosan csinálod valahol. Ebbe bele lehet avatkozni, főleg rendes keret, étrend, mozgás mellett. Mert ennyivel én már kényszerpályán lennék, éheznék, majd ennék... Nagyobb kerettel lennék rendben.

Úgyhogy szerintem túlságosan keményen csinálod. Ha tempósan akarsz fogyni, inkább eddz többet, ne egyél ilyen picit.

Hát, nekem is volt ilyen problémám. Egyszer csak elképzelhetetlenné vált az, hogy zabáljak, aztán rá két hónapra elképzelhetetlen volt, hogy ne.

Én folyamatosan szuggeráltam magam, hogy ha nem vagyok hájas, jobban érzem magam, és nem ér annyit egy étel sem, hogy ettől megfosszam magam. Hetekig igyekeztem úgy gondolni bizonyos ételekre, hogy az semmire sem jó. Elmentem egy boltba, hogy bedobjak valamit, és csak péksütiket, rágcsálnivalókat láttam. Tudom róluk, hogy nem jók, kívántam, de kijöttem és hangosan mondtam magamnak: ezek nem is ételek, hát miért nem lehet rendes ételt kapni a boltokban? Azzal trükköztem, hogy este (főleg ha bűntudatom volt, mint neked) akkor vásároltam zöldséget, megpucoltam, felvágtam, és dobozba tettem, munkahelyemen abból ettem....mint amikor moziban kukoricázol. Főtt tojás....tök jó, ha van nálad. Erőltettem a vízivást. Egy idő után kívántam már állandóan. Azt is szem elé tettem. Mindig volt nálam. Pár napig rossz. Ezt is tudatosítottam magamban: hisz holnap már lehet, hogy nem is kívánom.

Nálam még volt valami. Kiskoromban elég sokat nélkülöztünk, sokszor éheztem is. Aztán azt tanították, hogy fogadjak el minden ételt. Ez rögzült. Ergo: fogyókúra alatt kevesebbet jártam vendégségbe. A másik, hogy megnyugtattam magam, hogyha ma nem eszem meg az aranygaluskát, attól én még holnap ehetek. Majd csinálok magamnak otthon....de nem csinálok, mert ha elmész bevásárolni, át fogod gondolni.. Sokszor azért ettem meg valamit, mert ott volt, és volt olyan is, hogy kiröhögtek, hogy én miért eszek répát. Aztán mindig volt nálam karalábé, répa, paprika. És csak azért is elővettem, és kiröhögtek. Én azt mondtam, miért lenne abszurdabb a vitamindús étel evése, mint a chipsé?...Volt, aki még kért is tőlem. Volt, aki nem mert enni a sütiből emiatt. Persze, hogy kívánod az ételt, de ha mindig van nálad, talán át tudod verni magad. Ha a környezeted tudja, mik az elképzeléseik, akkor meg fura lesz, ha kérsz a májas hurkából.

Elírtam, ha a környezeted tudja, mik az elképzeléseid (elveid), akkor támogatni fog egy idő után.

Persze, ha nem betegesek ezek az elképzelések.