Bevitt kalóriák és az éhségérzet között mi az összefüggés?
Az tiszta, hogyha mondjuk fogyáshoz 1800 kcal-t viszel be, pedig 2000-et égetsz, akkor jó étrenddel nem leszel éhes. De olyan is lehet, hogy többet viszel be, mégis éhes maradsz, ezért hízol (nyilván nem mindig, de ezért is lehet). Na most akkor ez hogy van? Különböző élelmiszerekből egységnyi kalóriamennyiségű más mértékben laktat? Én erre tudtam következtetni... Ha így van akkor honnan tudom, hogy melyek ezek az élelmiszerek? Az egészségesebbnek mondottak, mint pl. zöldségek gyümölcsök?
Köszi előre is!
Egyénfüggő kit mi laktat.
Engem pl a zsír egyáltalán nem...ellenben a jó ch nagyon is és úgy általánosságban elmondható,hogy a rost az ami a legjobban laktat. (más kérdés,hogy nem mindenki bírja)
Sok összefüggés nincs.
Azt neked kell kitapasztalni, hogy téged mi laktat, a legtöbb embernek a sok zöldségféle ilyen, kevés kalórával telített érzést ad, de van, akinek inkább a több fehérje vagy zsiradék az, ami segít.
Viszont ha megeszel két tábla csokit, az is böven sok kalória, de jól nem laksz töle és hamarosan újra éhes leszel
Egyéni.
Általánosságban a fehérje laktat a legjobban, a ch a legkevésbé, főleg a gyors. DE van, akit remekül laktat a sok egyszerű cukor pl. gyümölcs formájában. Iszonyúan szór ez.
Sokaknak a térfogat vagy a rost is sokat számít.
Engem a fehérje, zsír, sok nem ch-ból származó kalória egyszerre laktat, más nem. Szénhidrátdús étrenden lazán éhezem kalóriatöbbletben, no persze nem mindig, ez azért étel- és állapotfüggő (a tojás sokkal jobban laktat, mint pl. a földimogyoró, pedig mindkettő fehérje- és zsírdús, a mogyoró pláne még rostos is valamelyest, gondolom). Nyilván szinte mindenki tapasztalta már, hogy vannak éhesebb korszakai s olyanok, amikor eszébe se jutna enni, ha nem szokta volna meg, hogy azt is kell...
Plusz mindig leírom, hogy az időzítés, elosztás is számít. Sokan olyanok vagyunk, hogy ha kiéhezünk, sokkal több kell a jóllakáshoz, mint normálisan. S van, aki napi 5 étkezéssel éhezik deficitben, 3-mal jóllakik s bizonyára fordítva is igaz ez.
a szokások, a vércukorszint és bizonyos tápanyagok, ételeknek több közük van az éhségérzethez, mint a kalóriáknak.
persze ha csak uborkát eszel 200 kalóriányit, előbb leszel éhes, mintha sajtból vagy mandulából ennél ugyanennyit, mert inkább a víztartalom, rosttartalom, halmazállapot határozza meg a telítettséget.
az biztos, ha a kajádban van ízfokozó, cukor, finomliszt, sokkal inkább leszel éhes, mint ezek nélkül.
nem vicc! egyél meg egy olyan virslit, amiben nincs ízfokozó (pl. a lidlis bécsi virsli) és egyél olyan mustárt hozzá, amiben nincs cukor, meg mondjuk egyél hozzá extrudált kenyeret,
majd próbáld ki ugyanezeket csak ízfokozós (a legtöbb...) virslivel, és azt veszed észre, hogy még rádtőr az ehetnék!
durván turbózza az ízlelőbimbókat az ízfokozó, nem véletlen ez a neve, és serkenti az étvágyat. úgy is fogalmaz a szakirodalom, kínai-kaja szindróma. mert hogy kínai kajával akármilyen degeszre esszük magunkat, még és még enni akarunk.
a kalória nem minden. ugyanis eleve, ahogy kitalálták ezt az egész rendszert... szóval a szervezetünk nem egy laboratoriumi kemence, kit érdekel, hány fokkal fűt egy kocka szalonna vagy egy darab alma föl egy deci vizet...
ha például mandulát eszik valaki, nem is hasznosítja az összes tápanyagot belőle, vagy gondoljunk a mákra, kukoricára, ami meg sem emésztődik (láthatjuk viszont a fajanszba...) :)
ja és az alapanyag-szükséglet. na nehogymár 36,5 C°-os nyári napon pont annyi legyen, mint -20 C°-os télen az alapanyag-cserénk. hát télen inkábbfázunk, többet fordítunk "fűtésre"...
szóval hagyjuk az alapanyagcserét, ami amúgy is igazodik az életvitelhez - pl. a diétázós vékony hölgyek nem halnak éhen többhavi 800 kcal bevitelnél se! mert az anyagcsere okosan alkalmazkodik.
nincs a kalóriának akkora szerepe, csak tájékoztat minket arról, hogy mennyi energiát nyerhetünk belőle.
vagy jó kiinduló pont a fogyáshoz, de nem a jóisten számolta össze, tehát a fele sem tökéletes.
inkább tápanyagonként érdemes figyelembe venni, na úgy már inkább több információul szolgál.
a legpontosabb eszköz arra, hogy jól eszünk-e, az, hogy mit látunk a tükörbe (amikor a teljes testünket mutató tükör előtt állunk jó megvilágításban fehérneműben)
én még a folyadékbevitel - jólakottság dolgot is megcáfolnám, ugyanis inkább azt is a szervezet igénybevételétől és a hőmérséklettől tenném függővé.
melegben, mozgásban többet kell inni, télen, egész nap lustálkodás közben meg nem.
az éhség az jó, az étvágy az meg jelzés.
sokszor a vitaminhiány is éhséget okoz és sokszor a stressz, rosszkedv, unalom is.
sokkal több összetevő. ez a lényeg :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!