Kitaláltam egy fizikai-kémián alapuló fogyásmódszert, szerintetek beválhat?

Gyorsan fogyni nem tudsz és nem érdemes sehogy sem!

Ha gyorsan fogysz az azt jelenti hogy nagy a kalória deficit, magyarul nem viszed be a megfelelő tápanyagokat megfelelő mennyiségben. A hangsúly a mennyiségen van, attól hogy fogyasztasz némi fehérjeport, az nem elegendő és meg sem emészted rendesen. Ha elegendő a fehérje, nagyobb része szilárd forrás, beviszed a megfelelő rostokat hogy ne legyenek emésztési problémáid, akkor már csak egy dolog hiányzik: zsírok kellenek a megfelelő anyagcseréhez. De ezzel el is értél egy normális diétához, ami már nem eredményez gyors fogyást, kivéve ha nem iszol eleget és nem pótolod az izmaidból elhasznált szénhidrátot. Tehát a gyors fogyás akár koplalással, akár majdnem teljes és egészséges diétával, csak az izmaid glikogénraktárából lehetséges. A zsírok mobilizációja erősen korlátolt, a glikogén az elsődleges energiaforrás ilyenkor. Szóval kezdd a kettes fázisnál.

1. fázis: 1 hét, ~1 kiló fogyás.

2. fázis: igen, normálisan kell enni, ezt már sok százszor leírtuk (csak mindenkinek más a normális)

Az elméletben pedig egy hiba van. Hogy az ember nem fizikaikémia modell, hanem biológia is van bennünk. Innentől az elhasznált kalóriamennyiség /még ha a bevitt kontrollált is/ meghatározhatatlan. Nem szabad abból kiindulni, hogy ismertjük a leadott kalóriánkat, ez csak egy egyszerűsítés, és nagyon nem lehet erre alapozni, sajnos :)

Az emberi szervezet egyensúlyt teremt, sok kalória bevitelhez is alkalmazkodik, kevéshez is. Anélkül hogy komoly hízás/fogyás lenne (kevés bevitel mellett azért megindul fogyás, általában). De igazából addig van egyensúlyban, amíg nem éri túl sok károsító tényező.

Pl a cukorevés elhízásból kiindulva eléggé rossz hatású. Tudjuk is hogy miért egyébként.

Már többen is írtak jókat előttem, de én írnék neked arról is, hogy miért nem működne jól a kitalált diétád első fázisa.

Az a probléma ugyanis, hogy az még, hogy kalóriadeficitben vagy, nem határozza meg, hogy miből fogysz. Súlycsökkenést el lehet érni vízvesztéssel, a belek kiürítésével, az izmok glikogénraktárának felhasználásával. Ez a három kb. olyan, mintha egy cég úgy próbálná lefaragni a költségeit, hogy a pénztárakat nem tölti fel váltópénzzel. Gyors módszer, de semmi értelme, és nem lehet vele bármekkora eredményt elérni, sőt halálos is lehet (a vízvesztés). Másrészt súlycsökkenést el lehet érni az izmok leépítésével és a zsírok lebontásával. Nyilván az utóbbi a kívánatos. De zsírból nem lehet egy bizonyos maximális ütemnél gyorsabban fogyni, így ha túl gyorsan próbálkozol, ugyanannyi zsír mellé több izmot vesztesz.

A másik meg, amit Tápi írt, hogy a szervezet alkalmazkodik a bevitt kalóriamennyiséghez, szintén csökkentené az első fázis hatékonyságát.