A kalóriaszámlálással csak én nem értek egyet?

Ha az ember nem akar meghízni, akkor igen, nem kell kalóriát számolni, hanem mozogni kell, jó kajákat enni mértékkel és kész. De a fogyás üteme a kalóriaszámolással pontosan beállítható, nyomon követhető, tervezhető. Lehet úgy is fogyni, hogy lemegy, amennyi lemegy, aztán egyszer majd csak súlyomnál leszek. Ez is jó módszer, de van, aki jobban kézben akarja tartani a dolgot.

A szálkásító diéta ugyanaz, mint a tápanyagok figyelésével kombinált kalóriaszámlálás, csak ott a fehérje és szénhidrát a limit, de a kalóriadeficit ott is megvan.

"Plusz, szerintem nem lehet örökké kalóriaszámlálva élni, nem vagyunk se matematikusok mind, és nem is lehet pontosan lemérni bármit is."

Ha valaki fél évig rendszeresen méreget meg számolja a kalóriákat, akkor addigra annyira megszokja, hogy gyakorlatilag méricsgélés meg egzakt számolgatás nélkül is igen jól be tudja saccolni, hogy mi mennyi kalória.

Én ezzel a módszerrel (meg sporttal) lefogytam kb 10 kg-ot, és azóta - több éve - tartom is az elért súlyomat. Általában besaccolom a napi kalóriamennyiségeket, hogy ne veszitsem el a kontrollt, de már nem mérem a kajákat, és nem centizem a kalóriákat, csak anyg vonalakban nézem. Eleinte idönként azért utána mértem/számoltam pontosan, hogy ellenörizzem, mennyire jól saccolok, és mindig 100 kcal-on elül voltam a saccolással.

Szóval nem kell örökké számolgatni, az embernek lesz egy érzése, hogy miböl mennyit lehet enni, hogy ne kezdjen el újra hízni.