Hogyan tovább? El vagyok keseredve

Most egy kis panaszkodás, hiszti és egyben segítségkérés következik egyben... :-D Akinek az ilyenre gyenge az idegzete, az kérem, tekerjen tovább.

Ma kiborultam. Elsírtam magam a tükör előtt és nem tudom merre tovább és hogyan.

Szeptemberben az esküvőnk, itt van a nyakamon és abszolút nem vagyok elégedett magammal. Februárban már meg lett a ruha, amiből még 10 cm-t is be kell venni majd. Az étkezésem hol jobb, hol rosszabb. Néha megy az odafigyelés, néha nem. Husis testalkatom van. Se nem vékony, se nem kövér. Edzenem kéne rá és máris jobb lenne, de 1. h utálok izzadni (most ezzel tudom, hogy számos embert magamra haragítok és én is tudom, h pedig a mozgás ezzel jár stb. de ez az igazság), 2. van hogy a munka után már hulla fáradt vagyok (Tudom, tudom a legfőbb baj a lustaság és enélkül nem lesz eredmény...), 3. a kaja nem mindig jön össze. Van, h nem tudok nemet mondani és addig eszem a finom falatokat míg lelkiismeret furdalásom nem lesz és megbánom, jobbik esetben nem vagyok utána rosszul.

Szóval amint láthatjátok, tisztában vagyok ezzel, hogy hol a hiba és hogy ezen változtatni kéne. A kérdés: HOGYAN? Mivel tudnám magamat motiválni? Igen, a gyönyörű ruhámnak annak kellene lennie, egy motivációnak, de valahogy nem használ... Próbáltam mindenféle fogyókúrát vagy életmód változtatást: a paleodiétától kezdve, a szétválasztó diétán át a kalória számolásáig... Sajnos nem tudok mindig számolni, hogy miből mennyit.

Nyugodtan jöhet a szidás, a lemondás. Elviselem. Lehet ez kell majd nekem. Viszont emellett valahogy próbáljátok magatokat a bőrömbe képzelni és megköszönném a segítségeket.