Kényszeres evő lennék?

Hát ez tényleg elég kényszeres.

Ami okozhatja:

- valamit pótolni akarsz ezzel, hiányzik a szeretet, az evésben leled az örömet

- unatkozol

Mondjuk baba mellett nehéz elképzelni, hogy ennyire unatkozz. Ha enni akarsz, akkor foglald el magad. Gondolom, mindig van otthon mit csinálni, akkor is, ha éppen alszik a gyerek.

Férjeddel rendben vannak a dolgok?

Igen, fejben dől el, DE rengeteget számít az étrend, sőt akár a mozgás is sokat tud segíteni.

Ezt saját tapasztalatból tudom. Én nem igazán alkalmazom önuralmat, azt hiszem, de tudom, hogy milyen étrend és étkezés időzítés kell ahhoz, hogy ne érezzek olyan vágyakat, amik nem jók, mert ellenállni nemigen fogok nekik. Mondhatni megelőzöm a bajt. Ez persze egyéni. Én tudom, milyen étel laktat annyira, hogy képtelen legyek túlenni magam belőle s mivel szállok el. Mikor érdemes ennem s mikor nem. Bizonyos minimális önuralom azért van, tudás, egészségtudatosság, amik segítenek, bármennyire rebellis hedonista is legyek épp, akit nem érdekel semmi. Egy jó étrendet, jó szabályokat meg tud szokni az ember s gyenge pillanataiban is kevésbé érzi, hogy ki kell belőle törnie.

Válts életmódot, de ne túl durván, hogy azt érezd, megfosztod magad valamitől. Azt sokunk nem bírná napokon túl... Találj pár jó szabályt, amit magad választasz, tudva, hogy segít és amit nem tűnik nehéznek betartani. S tartsd be. Ha pedig megszeged, térj vissza simán, ne rohanj el kétségbeesetten a legrosszabb irányba, mint ilyenkor sokan. Nézz rá a gyermekedre, tudod, hogy jobb életmódú s egészségesebb anyára van szüksége... S te magad is jobbat érdemelsz. Ez nem elég motiváció? (Bár nem mindig elég a motiváció, ez is tapasztalat. De valamit csak ér.)