Nem fogyok, de mért?

Márpedig de, van, akinek a táplálkozás élvezetforrás is, plusz szociális, kulturális vetülete is van... Kevés ember az, aki benyomja, amit kell és nem érdekli a többi. Én hedonista vagyok, mindenben élvezetet keresek s többnyire találok is, az étkezésben s az ételkészítésben főleg.

Az édességek kellemesek, miért ne fogyhatnánk velük, ha jók és egészségesek azok, amiket mi eszünk...? Túlzásba így is lehet esni, az persze kerülendő, habár mi a túlzás? Nekem az, ha valaki lelkileg rákattan, függő és károkat okoz eme szenvedély...

Az a túlzás amit ma az emberek 60%-a művel. Az ami oda vezette az emberiséget 2016-ra az elhízásból fakadó egészségkárosodás vezeti a halálozási listát.

Ha valaki le akar fogyni akkor itt az ideje úgy tekinteni a táplálkozásra teljes valójában.

A többség nem fog megállni 1 kocka csokinál, hanem lenyom egy táblát. Aztán "most már mindegy, úgy is elszartam a napom" és lelkiismeret furdalás csillapítása miatt még lenyom egy adag szemetet a torkán közben pedig azzal nyugtatja magát, hogy majd holnap vagy jövőhéten biztosan nekikezd.

Ugyan már, másfél éve kemény életmódváltáson estem át, fogytam 15 kilót, izmos és erős testem lett. És a mai napig minden egyes étkezést élvezek. Tény, vannak dolgok, amiket kitiltottam az étrendből, pl. a péksütiket teljesen. De mint írtam, az edzés előtti egy (és igen, tényleg csak egy) kocka sötét étcsokoládé, vagy a szülinapomon egy jó szelet torta belefér. Soha, senki nem ettől hízott még el, és soha, senki egészségét nem ez tette tönkre.

Kikísérleteztem isteni salátákat, aminek egyáltalán nem kell unalmasnak lenni. Kikísérleteztem cukormentes desszerteket, amik igazi nyalánkságok. Pl. a sima túrót sovány (cukrozatlan) kakaóporral összekeverem, pár csepp édesítő vagy egy kávéskanál méz, és kész is egy isteni csokis túrókrém. És ez bőven befér a napi keretbe, ráadásul van benne hasznos anyag is. Saját fűszereket tartok a balkonon, a ládákban megterem egy csomó isteni friss fűszer. Ugyanaz a paradicsomsaláta egész más ízű, ha friss bazsalikomot tépek rá és pár csepp olívaolajjal készítem.

Jóformán nem használok recepteket. Sorra veszem, mi van épp frissen, mi kapható, és mi az, ami optimális az étrendbe, és aztán valamit kihozok belőle. Minden étkezés egy kaland így, a bevásárlástól a főzésen át a megevésig.

Csak a hozzáálláson kellett változtatnom, és már nem is volt olyan nehéz minden értelemben jól enni.

Márpedig én rengeteg embertől olvastam már, hogy jóféle étcsokiból 1 kocka is elég neki. Én is ilyen voltam, amíg ettem nem saját csokit. Nem mindenki eszik mindent addig, amíg van, legalábbis nem minden ételnél (én sütit nem hagyok egy morzsát se, elég tömény csokit viszont nem gond hagynom).

Persze vannak átkozottul fegyelmezetlen emberek számosan. Azok még nem értek meg az életmódváltásra vagy fogyásra, vagy csak nagyon nehezen fog nekik menni. Igazán nem vagyok a különösebb önfegyelem híve, de azért valamekkora kell az életben. Jó esetben ez nem gyötrelem, hanem viszonylag természetesen jön, legalábbis jó étrend mellett.

Aztán persze különbözőek vagyunk. Van, akinek jobb, ha eszébe se jut a csoki, s van, akinek néha 1-2 kocka teljesen élvezetes, elhagyva viszont szenvedne. Az a jó, ha megtaláljuk azt a módszert, ami viszonylag könnyen megy nekünk. Aztán persze változhatunk is, le lehet szokni bizonyos ételekről, amiket kedveltünk, de aztán rájövünk, hogy mégsem kell s van jobb...