Alakformálás a rohanó hétköznapokban hogy lehetséges? Bővebben lent!

Egyetemista vagyok, elég sok órám van (általában hasonlóan néz ki az órarendem: hétfőn 4ig, kedden háromig, szerdán este nyolcig, csütörtökön hétig, pénteken délig vannak előadások). Emellett dolgozok, általában pénteken délutántól este 10-11ig, szombat és vasárnap 12 óra, plusz változó, de hétközbe egy nap szoktam még menni egy rövid műszakra. Úgy érzem egy rohanás az életem. Előtte heti 4-5 alkalommal jártam edzeni, mellette elmentem futni mikor adódott alkalom rá és kedvem is volt. Most viszont úgy érzem meghalni se lenne időm. Jelenleg vizsgaidőszak van, reméltem hogy lesz időm, de heti 4x12 órában dolgozok. Őszinte leszek: látom, hogy lenne 1-1 órám, de úgy érzem nincs erőm hajnalba kelni, mikor amúgy is 4-5 órákat alszok, utána suli/munka. Néha sétálok munkába, viszont suli után esélytelen lenne hogy odaérjek, ha csak nem kocsival megyek, így pár alkalmam marad.

Ki vagyok faszulva, na :D De nem szeretném elhanyagolni magam, de a havi 1-2 nap amit ténylegesen tudnék a családommal/párommal/házimunkával tölteni.. nos ebből nem szoktam már órákat edzéssel tölteni, maximum 20-30 perc futás (amit havi néhány alkalommal édeskevésnek érzek.) Ülő munkát végzek a suli mellett, pénztáros vagyok. Nincs sok feleslegem, max pár kiló, csak formában szeretném magam tartani. Néha nagyon rossz a kedvem, mert tudom, mindenkinek arra van ideje, amire ő maga szán.. elég nagy elvárásaim vannak magammal szemben, az egyetemet nem hagyom ott, a diákmunkával pedig épphogy kitartok (kiegészítve az egyetemi ösztöndíjjal) épphogy kitartok. Szerintem sokan járnak hasonló cipőben, segítsünk egymásnak!:) Nem fogok beletörődni hogy a rohanás, a jövőm építgetését az egészségem (és alakom) bánja!_:)