Mit csináljak, hogy ne egyek ennyit?

Ajánlom neked Béres Alexandra Új kihívás című dvd-jét, napi szinten csinálom, a kényesebb helyekre szóló részeket többször, és mennek le a centik a hasamról és a combomról is, és popsira nem is csináltam, mégis lötyög a bugyim!! Merthát mindenhonnan megy le arányosan!

Sok sikert!

Szia!

Én kisgyerek koromtól kezdve dundi voltam. A legtöbb 84kg volt 174cm-es magasságomhoz. Sokszor fogyóztam, hol sikerült, hol nem. 10kg le, utána fel. Ez így ment évekig. A legutóbbi fogyóm két éve volt. Úgy indult mint a többi, kemény elhatérozás, kemény diéta, meg is lett az eredménye, 10kg lement. Sajnos bárki bármit mond, kemény diéta nélkül nincs fogyás. A jobb része ezután jött az életemnek. A párom rávett, hogy menjek el vele futni. Addig semit nem sportoltam (súlytöblettel igen szar dolog a mozgás) tehát fizikumom egyenlő volt a nullával. Az első pár hétben 200m után (kocogás) halni készültem, és sokszor kérdeztem, mi a jó fenét keresek itt. A párom biztatott, én meg kinlódtam tovább. Az eredmény az lett, hogy 7 hónap után 20km(!) futottam egyben, fogytam még 5kg-ot, feszes lett a combom (sőt olyan izmokat tapintottam magamon amit azelőtt sosem), és a párom szerint tök jó fenekem lett.

A legjobb viszont az a futásban, hogy mikor elértem a hőn áhított álomsúlyomat, újra elkezdtem enni. No nem zabálni, de azért rendesen enni. Imádom az édességet, a tésztákat, péksütit. Napi fél óra intenzív futás mellett ezt mind meg is ehetem, nem jön vissza egy deka sem. Ha felpattan egy két kiló (mint karácsnykor)utána kicsit visszafogom magam, és ráteszek még 10 percet a napi futásra.

Összefoglalva ezt tudom neked tanácsolni a saját tapasztalatom alapján:

Kemény fogyóval dolgozd le a felesleg egy részét, a többit pedig sporttal együtt. Utána megtartod a súlyt rendszeres sportolással, és azt eszel amit szeretsz:)

Kitatartást, és sok sikertkívánok!

Nem rossz szándékból mondom, de te szerintem nem is akarsz lefogyni!

Aki AKAR, az cselekszik is, és nem punnyad este a tv előtt csokit zabálva! Akarat és elhatározás kérdése, semmi más!

Most őszintén, neked jó minden nap úgy belenézni a tükörbe, hogy mindenhonnan lóg a hájad, narancsbőrös vagy és gusztustalan tehénnek érzed magad??? Hogy legszívesebben hánynál magadtól? Akkor hogy lát téged a férjed? Így még egy szexi fehérneműt se tudsz felhúzni neki, nem tudod magad jól érezni a bőrödben, de te akkor is eszel, minden nap zabálsz, degeszre tömöd magad és azt mondod, na majd holnap minden másképp lesz! És holnap megint történik valami, és még mindig egy dagadt disznó vagy, minden nap! És csak telik az idő, öregszel és minden nap punnyadsz és sajnáltatod magadat. Így hogy nézzen fel rád a férjed? Hogy néznek majd rád a gyerekeid? Nem mész strandra, mert kövér vagy, stb.

Én is átéltem ezeket, mert én is voltam dagadt disznó, és mára már nyoma sincs a régi életemnek, mert nem sajnáltattam magam, hogy hát jaj, én nekem ez nem megy, lusta vagyok, fáradt vagyok, majd holnap-majd holnap,

de egy nap megmozdítottam a hájas valagamat, felálltam a fotelból és lementem és sétáltam egy órán keresztül, utána jött a konditerem, az aerobik órák, és kurva jól kezdtem magam érezni, és fogytam!

És nem zabáltam, csak ettem, úgy mint egy normális ember, amennyit kell. A GONDOLKODÁSOM változott meg, és ezáltal a testem is.

Szóval, ha valaki sajnáltatja magát és a soha el nem jövő csodára vár, akkor az meg is érdemli, hogy dagadt disznó maradjon élete végéig, és akkor majd jönnek az izületi bajok, meg a depresszió, amin lehetne változtatni, csak LUSTÁK vagyunk hozzá, ez a kurva nagy igazság!!!!!!!!!!

Bocsi, ha bunkó voltam, de így legalább megmarad a fejedben, amit írtam, remélem segített valamit.

Az utolsó válaszolónak egyrészt teljesen igaza van. Másrészt: nem ízért írom, mert én kövér lennék és megsértettek az érzéseimben, hanem azért mert valaki azért mert mondjuk túlsúlyos, még nem kell le "dagadt disznózni", meg hasonlók. Lehet, hogy akaratgyenge az illető, ami nem szép, de mondjuk a dohányosok is akaratgyengék, mégsem disznózod le azt az ismerősödet, aki dohányzik... Sőt, mondok mást. A legtöbb ember akaratgyenge, csak nem feltétlenül az evésben nyilvánul meg. És mégsem disznózod le.

Szóval egy a lényeg: teljesen igazad van (mármint az előző válszolónak). Nincs semmilyen más megoldás, csak dönteni kell, elhatározni magadat, és aztán ehhez ragaszkodni. sétálni, bicajozni, aztán futni, aerobikozni, stb. stb. És kitartani. Hidd el, meg lesz az eredménye, és nem lesz hiábavaló a sok erőfeszítés. Sok sikert kívánok!