Ez mennyire helyes étrend?

répától sárgaság?

hústól köszvény?

Tej jó hatása? méz jó hatása?

Csak nem a kedvenc dietetikus komáim vizsgaidőszakban bemagolt okosságait kezdem visszahallani? :D

Az ember aki mindig is húst evett, mert élelemre volt szüksége hirtelen köszvényes lesz a hústól.

Az ember aki soha nem itta egy kölyök emlősnek szánt speciális táplálékot (kivéve csecsemő korunkban, a saját fajtánk tejét), autoimmun reakciókkal reagálunk rá de pont jó hatásai lesznek :D Mégis mi, inzulinrezisztencia? Hát kinek mi a jó :)))

Méz, ami óriási mértékben cukor, rengeteg jó hatással lehet.. Rendben, alkalomadtán lehet a méznek pozitív hatása. Viszont a cukorfogyasztás minél inkább kerülendő, tehát egészséges ember még mindig nem mézfogyasztó :) Kis mértékben sem, hiszen aligha van olyan előnyös hatása, ami indokolná a fogyasztását és mással ne lenne helyettesíthető. Viszont mint cukorforrás kerülendő.

A laktózérzékenység teljesen normális, ha kialakul, mert elviekben már valóban nem kellene, vagyis inkább nem lenne szükségünk a tejre, így a tejcukrot bontó enzim termelődése leáll. Ez így van, azonban nem jelenti azt, hogy ha mégis hozzájutunk ne lenne egészséges, tele van kalciummal, vitaminokkal, aminosavakkal...

Ha már ennyire a természetet nézzük, igenis van jótékony hatása annak is, hogy a méz tömény cukor, hiszen ha az embernek a természetben magáról kell gondoskodnia, mi a lényeg? Hogy táplálékhoz jusson, lévén hogy a méz cukor, tápláló is..

Oké. Tehát ha nem akarjuk hogy az emberek éhen haljanak, akkor jó nekik a cukor is. Így mondjuk cukorbetegségben halnak majd meg. De addig is élnek és sok inzulint vesznek.

Ez nem érvelés, szerintem ezt mindketten érezzük. :)

Éhes ember mindennek örül, DE éljünk túl 1 évet a vadonban. A táplálékunk mekkora része lesz méz? Nem az fog életben tartani minket.

Erre tök jó természeti népek táplálkozásának megfigyelése. Akadhat mézfogyasztás, de jellemzően elhanyagolható.

A mézhez egyébként hogy keveredtünk? Én nem is akarok a méz ellen kampányolni, egy kevés méz nyilván valóban nem okoz problémát senkinél sem. Csak mint egészséges élelmiszer nem tartottam ajánlottnak. Akkor már inkább egy fokhagymás spenótfőzelék, na az tagadhatatlanul egészséges és nem cukros :) Bár valami az oxálsavról esetleg (az van a spenótban?)

Nem gondolom, hogy a tejben annyi fehérje lenne, ami miatt jó lenne hozzájutni. Akkor már sajt (én nem félek a zsírtól).

De ha érzékenyen érint minket a tejfehérje, akkor meg :S Akkor meg egyik se.

Nagy inzulinszint emelő hatása van, fiataloknál a tej által kiváltott autoimmun folyamat a hasnyálmirigy pusztulásához vezethet (úgy tűnik, viola' 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának egyik oka, lehet persze más ok is).

Én nem ennék semmit ami fölösleges növekedést (tej - természetes növ.hormonok), inzulinszint emelkedést okoz a testemben. Merthogy minek. Inkább finom semmint valamiért jó.

A kalciummal is sok elvi probléma van. Tejből rossz a beépülés, elegendő d vitamin, k vitamin nélkül nem hasznosulásról beszélünk kalciumnál, hanem elmeszesedésről (ezért nem csökken a csontritkulás a sok tejet-kalciumot fogyasztó társadalmakban). Meg tejet nemivók látszólag nem szenvednek jobban 'kalciumhiánytól', csontritkulástól mint a tejivók. Hát.. most ez hogy győzzön meg engem mint logikusan gondolkodni próbálót a tej-kalcium elmélet helyességéről :)

Nem tud, pedig én hinni akarok.

Életművész úr. Mi művészek nem tarthatnánk össze? Legalább gondolkozzunk és ne 'köpködjünk', oki?

Az egyoldalú táplálkozás egészségtelen. Egyetértek, látod! Ezért tartom félelmetesnek, hogy a lakosság nagy része liszten, némi tejen és kis mennyiségű tápanyagokban dús növényi és állati táplálékon (zöldségek, gyümölcsök, húsok) él. Hiszen nagyobb mennyiségben a liszt, esetleg burgonya, rizs dominál. Ezek változatossága a nullához közelít, tápanyagtartalmuk, sőt emészthető/felszívódó tápanyagtartalmuk erről gondoskodik.. semmik. És ez a változatosság jellemzi a magyarok étkezését. Mindjárt kitérünk az élethosszra.. tetszeni fog.

A húsok és zöldségek ehhez képest igen változatosak. Mindketten fel tudunk sorolni tucatnyi ehető állatot, és valószínűleg könnyedén szintén 1-2 tucat zöldséget, még egy tucat gyümölcsöt (kapásból, legalább).

"az élettartam az őskori, ókori, középkori húsorientált étkezési szokások idején mennyivel volt magasabb a jelenleginél"

A kőkorszaki átlagélettartam 70 év körüli volt, ha a csecsemőhalálozástól eltekintesz. És mindez tökéletesen egészségügy vagy orvostudomány nélkül. Nézz utána.

Ma ugyan ennyi az átlagéletkor, szerencsére a csecsemőhalálozást belekalkulálva - ami igen alacsony manapság. Viszont másfelől elszomorító. Egészségüggyel, tudományokkal 120 évig kéne élnünk. Ehelyett gabonákat eszünk, kevés húst, kevés zöldséget, sok tejet és nem tudunk rendesen tovább élni 70 évnél, átlagosan. Senki sem lázad? Szerintem mocskos dolog, hát rengeteg évezred alatt ennyi az előrelépés? Holdon vagyunk de meghalunk annyi idősen mint az őskorban? Amikor élhetnénk tovább?

Legtovább élőknek a taoistákat tartják ők nem feltétlen esznek húst, de zöldségekkel, gyógynövényekkel igen változatosan táplálkoznak.

Az elmúlt 2 évszázadban lehet nőtt az átlag élettartam, DE a civilizációs betegségek is. Na már most lehet valakinek jó, ha sokáig él az ember és beteg (gyógyszert szed) szerintem értelmetlen betegnek lenni.

"De már a 10-18. században is jóval növekedett, amikor ilyesmik alakultak ki, hogy tehénfejés, kenyérsütés, "

Ezután hogy vegyelek komolyan?

Kenyérsütés, tehénkedés JÓVAL RÉGEBBEN kialakult már! Gabona termesztés és feldolgozás már 10 - 15 000 éve! A szarvasmarhát sem csak párszáz éve háziasították! A tejivás és a gabona/kenyérevés régi. És mindig is voltak velük problémák. Mindig is sz.ar táplálékok voltak.

Szívesen, a kemény munka mindenképpen elismerést érdemel!

Elnézést ha a hosszú írásokkal eltértünk a kérdésed témájától de bízom benne hogy végeredményben nem is tértünk el és hogy hasznos ilyen nézetütköztetéseket elolvasni.