Hogy fogyókúrázzam, ha olyan szinten kívánom az édességet, hogy idegbeteg vagyok, ha nem ehetek?

Köretelhagyás helyett inkább gyakorolj egy kis önuralmat. Mindenki szereti a csokit és mindenki megenne egy egész táblával naponta.

Én régen volt, hogy 2-3 tábla csokoládét ettem egy nap. Szerinted nekem nem hiányzik? Dehogynem. Mégsem eszem. Nem azért van rossz kedved, mert szükséged van a csokoládéra, hanem mert nem bírod megállni és nyafogsz.

Mindenkinek el kell döntenie, hogy falni akar, vagy jól kinézni és egészséges lenni. A kettő együtt nem megy.

Ami megy, az a mértékletes édességfogyasztás. Nem kell extrém diéta, csak "zöldség+hús" meg ilyen butaságok, egyél mindent amit akarsz, de ésszerű kereteken belül.

Én ma ettem kenyeret, sült krumplit, süteményt, füstölt sajtos baconos tejszínes csirkemellet. Minden nap eszem valami édességet. Minden nap eszek szénhidrát dús, lisztes dolgokat. Annyi a titok, hogy számolom a kalóriákat.

Folyamatosan fogyok, havi 3-4 kilós ütemben. Heti 6szor sportolok.

Csokoládéval is lehet fogyni, ha odafigyelsz arra mennyit eszel. Nincs ebben semmi varázslat, ha kevesebb kalóriát viszel be, mint amennyit elégetsz, fogyni fogsz.

Egyszerű (mondom én, aki egyik percről a másikra leszoktam a cigarettáról napi 2 dobozról, se Szilveszter, se semmi), hogy nem veszel a boltban és nincs otthon...

Ennyi segítséget tudnék adni, akaraterő kell hozzá..

Na meg a 61kg az nem lehet olyan sok, azért az még látatlanba is belefér. (Ez nem feloldás a csokoládé evés alól!)

Néha ehetsz édességet is, TELJESEN nem kell lemondani róla. De minden nap ne egyél. Tarts mértéket. Ne egy tábla csokit vegyél magadnak, hanem mondjuk három naponta egy Kinder tojást, vagy egy szelet Marsot, vagy mit tudom én. Tehát egy kisebb valamit, amit megeszel, és utána nincs, elfogy.

Ennyinek bele kell férnie, én is eszem néha, meg sütit karácsonykor, tortát szülinapokon... Mégis sikerült lefogynom. Neked is menni fog, de a mérték nagyon fontos.

Nem vagyok szakértő a témában, azt előre megmondom... De ötleteim, véleményem van.

Én is erősem kötődöm a csokihoz, de leginkább csak a kakaótartalmához. Nem tudom, le tudnék-e róla szokni, sosem próbáltam.

Nos, ha egyébként fegyelmezetten és kiegyensúlyozottan táplálkozol, szerintem valószínűleg nem okoz gondot kis mennyiségű csoki. Én személy szerint minőségi étcsokit választanék, az tapasztalataim szerint sokkal hatásosabb, én ugye a kakaót kívánom, nem egy csomó cukrot és miegymást.

De a kakaóhoz még csoki sem kell. Zabkása (én vízben főzöm) kakaóval, mazsolával, pici mézzel, avagy kakaós-diós-mazsolás nyersbonbon, ilyet is lehet enni egy keveset, ez jobb, mint egy általános csokit kibontani.

Ha pedig súlyosan kiakaszt, ha nem csokizhatsz, akkor ne kínozd magad, az egészségtelen is.

Az 5 kilóhoz gratulálok, sajnálatos, hogy gyötrelemmel járt :( Én az életvitelszerű s szinte magától végbemenő változásokkal szimpatizálok (egy igaz hedonista nem fogyózik és nem erőlteti magát nagyon :)), de az lassú eredményeket hoz. Viszont a gyötrő fogyókúra nagyon megviseli az embert lelkileg, nagyon könnyen bedobhatja a törölközőt, s ugye ott van az abbahagyáskor a jojó-effektus... De gondolom, tisztában vagy vele, hogy nem térhetsz vissza ahhoz a táplálkozáshoz, amitől híztál. Mondjuk nekem a mostani is túl fogyókúrásnak tűnik (a light kóla rész pedig hulladéknak), de ehhez nem értek, én teljesen máshogyan táplálkozom, kampányszerűen pedig sosem.

Az első két hozzászólóval nem értek egyet. Van önuralmad, ha végigcsináltad, amit leírtál. Úgy tűnik, túl sok is. S ezt nem azért mondom, mert nagyságrendekkel több, mint pl. nekem, hanem mert odáig mész, hogy súlyosan megsínyled lelkileg/érzelmileg, ami az erősen korlátozó fogyókúráddal együtt rossz kombó.

Az kimaradt, hogy miért pont reggel akarod enni a csokit? Neked nincs olyan, hogy ha elkezdesz valamit, akkor azt folytatni akarod a nap folyamán?

S írtad is, hogy nem akkor kívánod...

Ha nem veszel, az úgysem megoldás, hisz írtad, meg tudod csinálni, hogy nem eszed, csak ez nagyon megvisel.

A mások csokija engem nem zavar, mert nem eszem meg a másokét, ignorálom teljesen. Az elv, nem önfegyelem :D Kár, hogy a párommal közös a csokink, de szoktam hagyni neki :) De én csinálni is tudok itthon, önmagában nem az igazi, de azért ehető cucc. Ez jó, mert nem kell csokihiány esetére csokit vennem (egy érző szívű hedonista nem teszi ki magát a lehetőségnek, hogy hirtelen csoki kell és nincs, a legközelebbi bolt pedig 5 km, gyalog), ami az első nap elpárolog, hanem ott a lehetőség, ha igazán komoly a helyzet. Bár nekem a kakaó elég jól pótolja a csokit, így tágabbak a lehetőségeim.

De már megint magamról írok túl sokat, bár próbáltam nem unalmasan tenni. Mindenesetre sok sikert :D