A vékony, tökéletes alkatú tini lányok meg fognak hízni később?

A genetikának a hízásban-fogyásban elég minimális szerepe van, a zsíreloszlást és a csontozatot ugyan a gének határozzák meg, de a testzsírszázalékot az életvitel. Ha úgy tényleg alaposan és pontosan megvizsgálják valaki étkezési és mozgási szokásait, kalóriabevitellel, mindennel együtt, akkor kibújik a szög a zsákból.

Az életkor és a hormonok viszont tényleg sokmindent befolyásolnak, ezek a lányok ha elérik a fiatal felnőttkort és befejeződik az az "nővé érés", tényleg sokan felszednek, ha megmarad az addigi életmód, hisz akkor már nem fogyaszt olyan irdatlan sok energiát a szervezet, mint tiniként. De nem mindenki gömbölyödik ki, és nem törvényszerűen, a kalóriabeviteltől és felhasználástól függ minden.

Szia!

Ez érdekes kérdés! Anyukám mindig is vékony volt, most 42 évesen is csak 65kg körül van. Én 19 évesen vagyok 50kg. Mindketten 170cm körül. Szóval, ha szerencsém van akkor nem fogok meghízni. Most is akármennyit ehetek és akár mit, nagyon keveset szedek fel magamra, sőt szinte semmit. De mondjuk én nem is birok meglenni egy helyben huzamosabb ideig. Az igaz, hogy nem sportolok semmit, de egy kis séta minden nap belefér az időmbe.

Ők is meghíznak, egy idő után, ha nem az főleg nem genetika, hanem életvitel. Aki felnőtt korában is sportol, izzeg-mozog egész nap és mellette egészségesen étkezik megtartja az alakját.

Engem kiskoromban szó szerint féltettek h jaj de vékony vagyok, az osztályban én voltam a legvékonyabb, anyukám nagyon sokat aggódott a vékonyságom miatt, nem ettem sokat, a reggelit nagyon sokszor hazahoztam, elrejtettem, féltem h anyukám mit szól és sajnáltam h felesleges pénzkiadás volt. És nem direkt csináltam. Nagyon ritkán ettem jól, nem szerettem enni. Gimnáziumban elkezdtem itthon tornázni, tesi órákon mindig is aktív voltam, elkezdtem futni. Elkezdtem megprobálni minél egészségesebben élni, és sajnos előfordult, h sokszor megvontam magamtól az ételt (kevesebbet ettem). Aztán megszerettem enni, h hm sok minden milyen finom. Itt kezdődött a baj, volt h sokáig nem adtam annyi mennyiséget a szerevezetemnek (nem keveset, csak kevesebbet mint máskor), viszont néha előfordult h nagyokat ettem. Most azzal küzdök sporttal és egészséges táplálkozással h jó alakom legyen, és néha ha ilyen karácsony van és sok minden van amit eszek, vagy vmi nagyon finomat készítek magamnak akk abból többet eszek. Arról nem is beszéltem h érzelmi evő vagyok, mindennek főleg ez a magyarázata. Az evéssel probálom magam boldoggá tenni, megnyugtatni magam, örömet szerezni. Minden az életviteltől függ, h egy régen nagyon vékony lányból lesz-e ducibb vagy sem.

Igen, én vagyok rá az egyik élő példa. 22 éves koromig büntetlenül zabálhattam, amit és amikor csak akartam, a barátnőim sárgultak az irigységtől. 180 centihez voltam 52-53 kiló körül, sokan azt hitték, anorexiás vagyok, pedig csak arról volt szó, hogy nagyon gyors volt az anyagcserém. Most sajnos már meglátszik a kontroll nélküli kajálás, úgyhogy egy ideje sajnos én se ehetek meg bármit, oda kell figyelnem.

25 N

Lehet, hogy meghíznak. Anyukám tinikorában nagyon-nagyon vékony, sovány volt, pedig evett rendesen (nem egészségtelen kajákat, hanem normálisan). Aztán olyan 25-30 éves korára már szép, de még mindig vékony alakja lett, majd megszülettem én, a terhesség alatt csak pár kilót hízott, szülés után az is lement. Viszont azóta minden évben felszedett 1-2 kilót, és sok kicsi sokra megy, szóval eléggé meghízott.

Egyébként kérdez, nem tudom elképzelni, hogy te nem vagy vékony ilyen adatokkal.