Mit csináljak? Teljesen el vagyok keseredve. Csak ezzel tudok foglalkozni.

Próbálj meg egy kicsit kevesebbet foglalkozni magaddal. Keress valami hobbit ami leköt és nem mindig az evés körül forogsz.

Ha jó a BMI-d akkor meg ne akarj olyan lenni mint egy photoshoppal feljavított anorexiás modell.

Én egy kicsit hasonló helyzetben vagyok, szépen életmódváltással leadtam a felesleg nagyrészét, de átestem a ló túlfelére és túl kényszeresen ügyelek a diétámra, a környezetem szerint rögeszmés lettem, meg betegesen sokat foglalkozok vele. Halálos ellenségként kezelek mindent, ami hízlaló lehet, a csokira és a hasonló felesleges kalóriabombákra pl. már-már úgy tekintek, mintha patkányméreg volna. Sajnos már nem "ételt eszek", hanem "tápértéket viszek be". Én mondjuk arra is kínosan ügyelek, nehogy alulteljesítsek tápanyagban vagy kalóriában, ugyanis az anorexia gondolata is ugyanolyan borzasztó, mint a hízásé.

Meg a különbség még annyi, hogy engem már nem undorít a tükörképem, nekem sikerélmény, hogy lefogytam, és bűntudatom sincs (bár kísértésbe se szoktam esni, egy jól kiegyensúlyozott étrend mellett tényleg nincs falásroham). Csak tényleg elég megterhelő, hogy folyton a diétámon jár az eszem.

Tanácsnak azt mondanám, amit az első is javasolt, egy pszichológus segíthet, az anorexiát nagyon el kéne kerülnöd (neked is és mindenki másnak is).

Szakadj el a tükör elől, és próbálj azokkal jót tenni, akiket szeretsz. Vagy simán csak tegyél jót. Adj aprót egy hajléktalannak, segíts át egy nénit az úttesten, ilyenek.

Hidd el, azonnal jobban fogod magad érezni, és máris kevésbé foglalkoztat az, hogy vajon mindenki csodál-e téged. Nem te vagy a világ középpontja. Ha ezt letisztázod magadban, akkor máris jobb lesz.

Igazat adok az első hozzászólónak.

Egyik ismerősömet most temettük el. Halálra éheztette magát. :( És csak 33 éves volt!!!!

Ne tedd tönkre magad kérlek!!!!