Más is van ezzel így? Kifejtés lent.

Gyerekként és fiatal felnőttként nagyon vékony voltam. 160 centihez 42-45 volt az átlagsúlyom.

Nem éheztettem magam, csak nem volt központi szerepe az ételnek az életemben. Nem voltunk túl gazdagok, nem volt se nasi, se üdítő soha otthon, nem tudtam félrezabálni, mellette sokat mozogtam. Nem konkrét sport, csak az egész napos lótifuti.

Utána elkezdtem dolgozni, lett pénzem, lett ételre, plusz egész nap ültem, jöttek is a kilók, de egyszerűen nem vettem észre.

A mai napig is a vékony lányt látom a tükörben, holott 60 kg felett vagyok és 4-5 számmal nagyobb a méretem.

Ez egyrészt akadalyoz a lefogyásban, mert nem látom, pedig eü-ileg is rossz (visszér),

kettő: egyszerűen nem tudok olyan keveset enni, mint régen.

Megszerettem az evést. Sanyargatásként élem meg akkor is ha konkrétan nem éhezek.