Hogy tudnám leküzdeni a lelki éhséget?
Nem fizikailag érzek éhséget, amikor eszem, hanem lelkileg. Szóval pl egy pörgős munkanapon eszembe se jut enni, max az ebédszünet miatt megyek. Vagy ha el vagyok foglalva, akkor nem akarok éppen enni. Na de ha otthon vagyok... amint hazaérek eszem, pedig van, hogy nem vagyok éhes. Ha egész nap otthon vagyok, akkor kétszer annyi kalóriát eszem, mint amennyire szükségem lenne. A páromat megkértem, hogy ne engedjen enni olyan sokat meg egészségtelen ételeket, de ha ő nincs otthon, akkor egyből rendelek valami kaját, meg egész nap chipseket eszem. Ha csak akkor ennék, amikor tényleg éhes vagyok, fixen nem lennék kövér.
Mit tudnék tenni?
A lelkedet kellene rendbetenni és a szokásokat áalakitani.
Pl nevezd meg hogy milyen korulemnyek kozott eszel otthon. Csak akkor ha szepen megteritesz, leuksz az asztalhoz stb. Igy munka kozben mar kevesbe fogsz snackelni.
Azt a szokast is el kell felejteni hogy hazaérsz és eszel. Csinalhatod azt hogy pl hazaersz, leuksz az asztalhoz es megiszol egy jo nagy pohar vizet. Vagy talalj ki mast hogy mit csinalsz amikor hazaersz
Nem tudnék a helyedben jobban működni. Valószínű leterhel a melóhelyed, a melóban nem magadért élsz, hanem mások elvárásainak igyekszel megfelelni.
Amikor hazaérsz szeretnél pihenni és örömöt okozni magadnak, ennek a legjobb forrása az evés.
Esetleg rászokhatsz helyette valami finomabb dohányzásra (hevített dohány cuccok), azok nem annyira cseszik el a légzőszerveidet.
Az jutott még eszembe, hogy ha hazaérsz egyél nyugodtan.
Készíts sülthúst, pl. csirkemellet. Köretnek párolt zöldségeket, pl. zöldborsót.
Így sok rostot, fehérjét, elegendő zsírt és kevés szénhidrátot fogsz bevinni. Talán nem fogsz annyira hízni tőle.
Mondjuk hogyha én ennék ilyen összevissza, akkor még jó, hogy hazaérek és eszem, mert kvázi napközben éhezek. Arra még nem gondoltál, hogy napi három étkezés és két köztes megoldaná a problémát?
És akkor talán nem esnél a hűtőnek meló után, mert folyamatosan szinten tartod a vércukorszintedet.
Én ha ideges vagyok, zabálok.
De ha szomorú vagy félek, akkor egy falat sem megy le a torkomon.
Ha normális, jó kedvű vagyok, akkor normális csak az étkezésem.
Utóbbi a legritkább nálam. Az első kettő váltakozik.
Szar az életem, ez van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!