Hogyan lehet leküzdeni a kenyszerevest?

Meg kell szüntetni azt a pszichés problémát, ami a kényszerevést kiváltja. Ha esetleg az ok nem pszichés, hanem szimplán csak az elégtelen mennyiségű kalóriabevitel a ludas, akkor pedig emelni kell a kalóriakereten.

Nehezen, nagyon nehezen!

Én kompenzálni és váltogatni szoktam: eszek, aztán megszorítok. Így nagyjából szinten tudok maradni, de néha mégis élvezhetem az evés örömét.

Önismeret fejlesztése. Utánajárni, hogy mi okozza a kényszert. Ha ízfüggő vagy, ahogy a 2-es írja, akkor elhagyni az adott kritikus ételeket. Kis mennyiségben SEM szabad őket fogyasztani, még akkor sem ha nem híznál tőle a kis mennyiség miatt, mert visszaránt, visszaesel.

Nagy akaraterővel.

pszichológussal. meg kell keresni a lelki okát és azt megszüntetni

Egyszer vásárolj be legalább egy kilónyit, majd egy ültő helyedben edd meg egyszerre. Ha tele Vagy, kicsit öklendezel már, akkor is toldd be. Nekem ez használt, utána 3 évig rá sem birtam nézni. 3 ev után ritkán, apró darabokat eszem mértékkel, mert emlékeztet az agyam, hogy elég, mert x éve rosszul lettem tőle, annyit ettem. Nagyszüleim mesélték, hogy a háború előtt, aki csokigyárba ment dolgozni, az első munkanapján csak körbevezették kedvesen, leültették és tele zabáltatták csokival. Rábeszéléssel, na még ezt is meg kell kóstolnod szakmai okokból, stb., hogy rosszul lett már az illető. Többé rá sem tudott nézni a csokira, így a munkahelyén nem evett, csipegetett belőle. A csokigyár tulajdonosa ugyanis kiszámolta, hogy egy átlagos dolhozó csokifüggő lehet, s évente több kilónyi csokit megeszik a gyártósoron. Ha viszont első munkanapján telezabáltatja, hogy megutálja, akkor 100 munkásnál évi több tonnányi csokit nyer, ami megmarad.