Mi a véleményetek a lisztes ételekről? A liszt és különböző cereáliák fogyasztásáróp diétában?

Táplálkozástanilag marhaságokat írsz. Kifejezetten káros ha valaki nem fogyaszt búzát úgy, hogy az oka nem ételallergia. Tele van esszenciális aminosavakkal és máshonnan nehezen bevihetò vitaminokkal és ásványi anyagokkal. Magas a rosttartalma, lasan szívodik fel és segiti a jollakottság érzését. Egyszóval szuperegészséges

Az egészségem elég motiváció hkgy magamra főzzek, ne egyek szemetet és változatosan étkezzek

Egyébként sok glutenmentes termék tele van adalékanyaggal hogy ehető legyen, a rengeteg zsírról nem is beszélve hlgy ne proladjon. Magas zsír (tehát magas kalória)tartalmú ételekkel meg nehezebb fogyni és súlyt tartani is

2.5 éve életmódot váltottam, pont ugyanannyi lisztet eszem, csak dőként teljes kiőrlésűt vagy grahamot. Köszi, a minusz 27 kg-ommal jól vagyok, tökéletes a vérképem is

#2: 👍😸

Na igen... mikor a "szuperegeszseges" mindenmentes cuccok tele vannsak nyomva mindenfele adalekkal meg helyettesítő műanyagokkal.. brrrrr...0

1. A glutén az egy nagyon felfújt dolog lett most a 21. században. Valóban sokaknál bajt okoz de olyanból mégtöbb van aki divatból vagy tudatlanságból eszik “gluténmentesen”. Azok a termékek amikre ez rá van írva csak arra szolgál hogy valamennyivel drábább legyen és jobban eladhassák. Magát az “ételt” nem is minősíteném, valaki már fent leírta hogy minden sz@rral telepumpálják ezeket hogy hasonlítson az eredeti állapotú kenyérhez.

Viszont akinél valóban kialakult a gluténra érzékenység annak a régi jó bevált módszerhez kell folyamodnia, a kovászhoz. Mivel a kovász úgymond megeszi (szétbontja) a glutént, ezért nem volt ismert soha ez a fogalom hogy a búzára valaki allergiás legyen. Ez a 20. században kezdődött és most teljesedett ki, mivel a mai ember mindenhova rohan és jóvanaz’ az adalékanyagokkal feldagasztott pékes kenyér meg sütemény, az is elveszi az étvágyat. Csak azt nem vesszük észre hogy közben ezektől megbetegszünk aztán megyünk az orvoshoz ott meg felírják a semmirevaló gyógyszereket de a helyzet nem javul mivel továbbra is ilyeneket tömünk magunkba. Ez az egész egy ördögi kör, amiből nehéz kilépni, de abszolút nem lehetetlen!

2. Teljes kiörlésűt kell enni, mivel abból nagyon nem könnyű túlenni magunkat. 1-2 szelet és jóllakott vagy, hála a korpának, amit a fehérlisztből kivesznek mert akkor “jobb tésztát lehet kapni”. Igen valóban aki egész életében fehér kenyeret evett annak furcsa lesz a 100-90-80%os tk kenyér, de gyorsan hozzá lehet szokni és aztán már nem fogod kívánni amazt.

3. Mivel a teljes kiőrlésű lisztnek ott van a rostja (a korpa) ezért ez NEM vált ki intenzív inzulin választ, hanem fokozatosan emeli meg a vércukrot és tovább is tartja fent, valamint nem esik le hirtelen. A fehér lisztnél ennen a 3 fázisnak pont az ellentétje történik. Amit te írtál az csak ennél figyelhető meg.

Amit aztán írtál hogy több teljes értékű ételt eszel azt helyeslem, nagyon jól teszed. De miért ne lehetne normális kenyérrel? Ha a hummuszt ide sorolod, akkor a tk kenyeret miért nem? Hiszen csak meg van sütve, de teljes értékű az is :)

20+ kiló fogyással én is eszek lisztes dolgokat, sőt süteményt is, és remekül megvagyok. Igen, meg tudok állni egy szelet kenyérnél, meg egy pogácsánál, akaraterőnek hívják. Az inzulinnak meg semmi köze a zsírraktározáshoz, kalóriadeficitben te az életben nem fogsz hízni.

Főleg teljes kiőrlésű pékárukat eszek, de amúgy ritkán, mert kolis vagyok, és magamnak nem éri meg kenyeret venni, zsömlét szoktam néha, vagy nagy ritkán ha megkívánok egy kakaós csigát.

7-es: amit ma kovászos kenyér néven árulnak annak annyi köze van a kovászhoz mint a legolcsóbb limonádénak a citromhoz. Az is élesztős vagy adalékanyaggal felfújt, csak tesznek bele egy kis kovászt az íze végett. De hogy ne csak én beszéljek:

A kenyér hagyományosan kovásszal készült. A kovász természetes – a levegőben levő – élesztőgombák, ecetsav- és tejsav- (Lactobacillus) baktériumok felszaporításával készül.

A kovászos kelesztés alatt a lisztben megkezdődik a keményítők és a fehérjék (glutén) lebontása és ennek következtében szabadulnak fel a gázok, amelyek lazává és savak, amelyek ízessé teszik a kész kenyeret. A kovásznak köszönhetően kelesztés közben lebomlanak, átalakulnak a gabonában levő, és a tápanyagok felszívódását gátló fitinsavak is.

A kovászolási folyamat legalább 48 óra, ennyi idő alatt gyakorlatilag előemésztődik a gabona, glutén és keményítő tartalma könnyebben hasznosíthatóvá válik a szervezetünk számára, – és ez itt a lényeg!

Mivel így a kenyér elkészítése nagyjából 2,5 nap, az ipar nem használja ezt a módszert. Még a gyári kovászos kenyerekhez is élesztőt adnak, hogy meggyorsítsák a folyamatot, így a kovász inkább csak az íz kialakításában játszik szerepet.

Ezzel szemben az élesztős kelesztés egy alkoholos erjedési folyamat, aminek folyamán szén-dioxid szabadul fel. Célja kizárólag a gáztermelés általi térfogat növelés. Más hasznos élettani hatása nincs (az élesztő csak a fehérjetartalmat növeli), a liszt szerkezetét nem változtatja meg. Régen elsősorban a városi pékségek használták az élesztőt, hogy gyorsabban nagyobb mennyiségű kenyeret tudjanak készíteni.

Magad is utána olvashatsz:

[link]

[link]

[link]