Hogy győzzem le önmagamat?

Miket szoktál enni, mennyit? A falásrohamokból arra következtetem, hogy nem eszel eleget, túl kevés kalóriányit eszel, vagy pedig szimplán nem jó kajákat, amikkel egyáltalán nem laksz jól.

A fél évenkénti visszahízás meg azért van, mert nem fogyózni kell, hanem életmódot váltani. Ki kell alakítanod egy új életmódot, amitől a lefogyás után sem fogsz eltérni.

Kicsit túlzásnak tűnik, hogy fél év alatt lefogysz, és még visszaszedni is van időd. Ez nagyon durván hangzik, és ennél talán az is jobb, ha tartósan túlsúlyos vagy. (Nem, nem promózni akarom a túlsúlyosságot.)

Sajnos ismerem ezeket a falásrohamokat, semmi köze ahhoz, hogy nem elég vagy nem minőségi a bevitt étel. Pár éve olvastam, hogy a testünk mindig arra törekszik, hogy elérjük a valaha volt legmagasabb tömegünket. Nálam ez teljesen bejött, én is fogytam többször néhány kilót, de mindig visszaállt, aztán egyszer 14-15 kilót, de aztán megváltoztak a körülményeim, és egy hónap alatt visszaszaladt 6 kg, aztán igaz, terhesség miatt, de végül újra a legmagasabb súlyomnál voltam. Most megint.

Hogy tippet is adjak, én pár darab Korpovit keksszel szoktam csillapítani az éhségem, illetve fogyáshoz a többször kisebb adag jött be. Esetleg mérd, miket eszel, hogy kordában tudd tartani az adagokat. A köret egy részét váltsd ki salátával vagy más zöldségekkel. Lassan egyél, próbálj meg minden falatot 25-ször megrágni (van, amit nem lehet ennyiszer, de van, amit igen).

Mit és mennyit edzel? Miket eszel diéta alatt? Miket és mennyit ettél előtte? (Csak arra válaszolj, amire szeretnél, de ezek az infók is adhatnak támpontot.

Sajnos, bár a fogyáshoz is óriási akaraterő kell, szinten tartani egy örök küzdelem egyeseknek. Régen fele annyit ettem, mint most, de nem bírok tartósan visszaállni azokra a mennyiségekre. Jelenleg éhes maradok mindig, ha csak annyit eszek, és abból tényleg falásrohamok lesznek, de azért, mert az agyam és a testem hozzá van már szokva a nagy adagokhoz.

Ennek már pszichés okai is lesznek, főleg ha ennyire csúszkál a súlyod. Valószínűleg teljes szervezetlenség van az életedben és lehet a kaja egyfajta menekülés, azokat a dolgokat kellene megoldani amik miatt ezt teszed. Úgyhogy először is azt hiszem egy szakember kellene a lelki egyensúlyod miatt, mellé lehet jól jönne egy olyan segítség is, akivel jobban tudod rendszerezni az életed és megtalálja neked az aktuálisan megfelelő mozgási formákat.

A "zabálást" is azért lehet csinálni úgy, hogy nem rombolod szét vele az addigi munkád. Például több vizet iszol, gyümölcsöt eszel nasiként édességek vagy más kaják helyett, stb..

Kell hozzá az akaraterő és céltudatosság, ahogy már írták, ezért kell fejben is erősnek lenned.

Szuper dolgokat és tanácsokat írtak az előttem válaszolók, én csak annyit tennék hozzá, hogy tévedsz, nem basztad el....amíg teljesen fel nem adod.

Hasonló volt a helyzetem (még a magasságom is, 170 centi), 17 éves koromig versenysportoltam (tenisz), egy sérülés miatt kellett abbahagynom. Nekem az évek során folyamatos jojózással egészen 115 kilóig sikerült elérnem, amikor úgy döntöttem, hogy akarok még én valamikor teniszezni (bár teljesen eltiltottak tőle akkoriban), de főleg belátható időn belül még nem akarok meghalni - és ha folytatom, tuti nem állok meg 200 kilóig.

Nagyon igaza van az 5-ösnek, nálam legalábbis pszichés okai voltak ennek, valóban káoszos volt az életem (a lakásom pl. mind a mai napig az).

De amikor elhatároztam magam, valami átkattant a fejemben, és világosabbak lettek a célok, könnyebb is lett a feléjük való haladás. Azóta már több embertől hallottam ezt a “kattanást”, de sajnos nem tudom megmagyarázni, hogy mitől van. Pl. másnap úgy keltem fel, hogy nem kellett az addig kétpofára tolt édesség.

Talán a nagyon erős elhatározás segít, ami alapjaiban változtatja meg a hozzáállásodat. Keress valamit, amit akarsz csinálni a jovőben, de 100 kilósan lehetetlen vagy veszélyes - talán a küzdősporthoz is visszatérhetsz hobbi szinten, ha nem olyan volt a sérülésed. Valami, amit annyira akarsz, hogy mindent megadnál érte - ez hatalmas lendületet ad. És sikerülni fog. Nem lesz könnyű, és tényleg rögös az út, de soha ne add fel.

Nekem szépen elveszi az éhségemet napi 1 protein szelet. Mondjuk fogyni nem fogyok, de legalább megállt a hízás. 168 cm 107 kg, ezt már 1 hónapja stabilan tartom. Eddig heti 20-30 dekánként jött fel a súly, hiába edzettem. Tehát 2 lépcsőfok már megvan. Rendszeres edzés és a nassolás abbahagyása. A következő lépésnek a vízivásra való odafigyelést tervezem. Sajnos hajlamos vagyok 1 liternél megállni, az meg ugye kevés a normális anyagcseréhez. Ez után az elég alvásra tervezek rászokni. Hajlamos vagyok este sokáig telefont nyomkodni. Az alváshiány miatt meg megint jobban kívánja az ember a kalóriadús ételeket. Ha ez is megvan, a mindennapos gyümölcs-zöldség fogyasztásra akarok rászokni. Jelenleg egy zacskó csipsz vagy tábla csoki sokkal csábítóbb, mint egy tál alma vagy eper vagy bármi. Utána intenzívebbre veszem az edzéseket. Ördögi kör, mert nagy túlsúllyal óvatosan kell bánni a terheléssel, de "lötyögéssel" nem lehet fogyni.

Én márciusban 1 évet adtam magamnak, hogy stabilan elinduljon a fogyás. Ha egyedül nem megy, elzarándokolok a háziorvoshoz és elmondom a nyűgömet. Akkor gondolom kapok majd mindenféle beutalót, hogy kizárjuk a belgyógyászati meg hormonális problémákat.