Felsorolnátok milyen betegségek alakulhatnak ki hosszútávú koplalás során egy nőnél?

Ki fog hullani a hajad csomókban, arra készülj fel. Nem lesz energiád, idegbajos leszel, nem fogsz tudni semmit rendesen csinálni. De legalább rázhatod magad a pasikáknak.

Nem koplaltam, hanem történt valami ami miatt nem tudtam hónapokig normálisan létezni. Ha te ezt önként teszed magaddal, ahhoz csak gratulálni tudok.

Kigyógyult anorexiásként én a koplalásom alatt az alábbiaktól szenvedtem: koncentráció hiány, állandó szédülés (olyannyira, hogy székből felállni se volt könnyű), hajhullás, állandó fázás, ezáltal állandó remegés, menstruáció elmaradása (nekem több mint 2 évig nem volt), vitaminhiány, indulatosság, testszőrzet növekedése, alacsony vérnyomás, végtag zsibbadás, köröm töredezés.

Nem éri meg.

A napi egy alma csak az egészséges emberek képzelgése arról, hogy mit eszik egy restriktív evési zavarokkal küzdő ember. Valójában már az, ha valaki hosszútávon 700-1000 kalóriákat eszik naponta, koplalás, és könnyen elvezet ezekhez a betegségekhez.

Csak a saját tapasztalatokat írom le: pajzsmirigy alulműködés, koncentráció zavar, hajhullás, a test többi részén fokozott szőrösödés, szívritmuszavar, csontritkulás, gyorsan szuvasodó fogak, idegrendszeri problémák, egyre erősebb szuicid gondolatok, depresziós epizódok, a menstruáció elmaradása, hormonzavarok, folyamatos izomfájdalmak, keringési zavar, izomgyengeség, libidócsökkenés, állandóan ingadozó vércukorszint, gyakori nyugtalanláb szindróma, alvászavar, fáradékonyság, migrén.

Fázás az nálam kb 4 nap után megvolt, a menstruáció elmaradt talán a kezdő hónaptól kezdve. De amit a többiek írtak nem tapasztaltam, nagyon minimális volt a fáradtság, enerváltság.

(800-900kcal-on voltam)

Az állandó fázás, ezáltal állandó remegés nálam is megvolt, alacsony vérnyomással persze, igaz a nem evés mellé nyomattam a nyugtatót meg a koffeint, mikor épp melyikre volt szükségem.

(Nem célzott fogyás volt amúgy, hanem idegösszeroppanás, 10 kg körül ment le rólam akkor.)

8 éve gyógyultam ki az anorexiából, így az azonnal jelentkező tünetek mellett a koplalás okozta problémák hosszútávú következményeiről is tudok írni.

Én kis túlsúllyal indultam, úgyhogy a tünetek többsége eleinte még nem jelentkezett, mert volt a szervezetemnek mihez nyúlni, de amint kiürültek a raktárak, csőstül jötek a bajok.

A fáradtságérzés nálam időszakos volt. Előfordult, hogy a lépcsőn alig bírtam magam felcibálni, vagy hogy 14 órákat aludtam, de olyan is, hogy 3-4 óra alvás elég volt, és még sportolni, szellemileg teljesíteni is volt energiám.

Ellenben borzasztóan szédültem és fáztam. Egy székből felállás után meg kellett támaszkodnom, mert majd' fél percig csak a sötétséget láttam, többször a padlón tértem magamhoz, vagyis elájultam. Télen általában 3 nadrágot hordtam, annyira fáztam, nyáron is hosszúujjúban voltam, és folyamatosan vacogtam, volt, hogy teljesen önkéntelenül órákig kocogtak a fogaim. A hajam fele kihullott, a menstruációm teljesen elmaradt. Utóbbi két dolog az, aminek hosszú távon is érzem a hatását. Szerencsére mindig sok hajam volt, így most sincs kevés, de konkrétan a felénél is több hullott ki, aminek nagy része soha többé nem nőtt vissza. A menstruáció tekintetében pedig a következőkről tudok beszámolni: az előtte óraműpontossággal jelentkező menzeszem az elmúlt 8 évben nem tudott normálisan beállni. A kis kalandom következtében olyan pajzsmirigy hormonzavarom alakult ki, amire egész életemben szedhetem a gyógyszert, valamint inzulinrezisztenciát is megállapítottak, és még szerencsésnek mondhatom magam, hogy nem csúsztam bele a cukorbetegségbe.

Emellett ha valaki nagyon soványra éhezteti magát, azzal a kórházat kockáztatja. Én is megjártam ezt. Amikor nyáron 40 fokban már vizet is alig ittam, mert féltem, hogy majd akkor is többet mutat a mérleg, akkor bekerültem a kórházba. Ekkor voltam a 175 centim mellé 43 kiló. De szerencsém volt, egy olyan pszichológusnő kezdett el foglalkozni velem, akivel azonnal megtaláltuk a közös hangot. Neki hatalmas szerepe van abban, hogy ma itt vagyok, és azt tudom mondani, hogy kigyógyultam, és nagyjából egészséges viszony fűz az evéshez.

Ja még annyi, hogy a kórházban készült vérkép alapján kiderült, hogy erősen vérszegény és vitaminhiányos is vagyok, és ezeket sem pár nap volt rendbekapni.